Táppénz


intentio # 2016.05.17. 08:22

Georgo3100 2016.05.14. 16:54
Üdvözlöm!
Márciustól baleseti táppénzen vagyok, és sajnos a mai napig nem kaptam táppénzt.
A szükséges papírokat időben leadtam.
Kérdésem az lenne, hogy mi az a határidő ameddig folyósítani kell a táppénz összeget, illetve mi ebben az esetben a teendő?
Köszönettel: Tibor!

Tisztázandó, hogy a szükséges papírokat kinek adta le, munkahelyén működik-e TB kifizetőhely, milyen szükséges papírokra gondol, arról kapott-e átvételi elismervényt?

Főszabály, hogy az igényt legfeljebb 22 napon belül elé kell bírálni, üb. esetében arról határozatot kell hozni.

Írásban panasszal élhet az igény elbírálására illetékes szerv vezetőjénél, vagy a felettes szervénél.

Panasz M I N T A azoknak, akiknek a táppénz, csed, gyed iránti igényét a munkáltató nem továbbítja az egészségbiztosítóhoz.
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A azoknak, akiknek az ügyében az egészségbiztosító nem hajlandó kötelezni a munkáltatót a táppénzhez szükséges Foglalkoztatói igazolás kiállítására, sőt ezen okmány hiánya miatt a táppénz iránti igényt határozattal el is utasította.
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ezen túlmenően tanulmányozza az alábbiakat:

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

( Mintákat itt talál: http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22 )

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés: Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés: Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés: Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő (minimum OKJ-s, TB végzettségű) TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását –beleértve az előírt (megállapító, elutasító stb.) határozatok meghozatalát is- nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A azoknak, akiknek a táppénz, csed, gyed iránti igényét a munkáltató nem továbbítja az egészségbiztosítóhoz.
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A azoknak, akiknek az ügyében az egészségbiztosító nem hajlandó kötelezni a munkáltatót a táppénzhez szükséges Foglalkoztatói igazolás kiállítására, sőt ezen okmány hiánya miatt a táppénz iránti igényt határozattal el is utasította.
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A azoknak, akik a Munkaügyi Központ többszöri ígérete ellenére sem kapták meg az őket, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, a befizetett járulékokért cserébe megillető álláskeresési járadékot.

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Sajtóhírek szerint a Magyar Államkincstár számfejtési körébe tartozó munkavállalók 2015-ben és 2016-ban az új KIRA illetmény-számfejtő program bevezetése miatt nem, nem időben, vagy hiányosan kapták meg az illetményüket (munkabérüket), TB ellátásukat. Nekik nyújthat segítséget az itt található panasz minta:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.

A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?… ,

valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://egyenlobanasmod.hu/…ebh-141-2015 (bírság+jogviszony helyreállítás)
http://egyenlobanasmod.hu/…/ebh-84-2015 (egyezség)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…iew/122_2010 (bírság)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…ex/jogesetek (további jogesetek)

csimi64 # 2016.05.23. 11:39

Üdvözletem,kérdésem az lenne ha valaki munkanélkülivé válik egésség ügyi okok véget,jogosult e egésségügyi ellátásra

cincinnatus # 2016.05.25. 10:36

csimi64 2016.05.23. 13:39
Üdvözletem,kérdésem az lenne ha valaki munkanélkülivé válik egészség ügyi okok véget,jogosult e egészségügyi ellátásra?

Az álláskeresési járadékban részesülő személy biztosított és így jogosult eü-i szolgáltatásra.
Akinek megszűnik a munkaviszonya 45 napig eü-i szolgáltatási járulék megfizetése nélkül jogosult egészségügyi ellátásra.

A 45. nap után –amennyiben más jogcímen nem mentesül- köteles a NAV-nál bejelentkezni és megfizetni az eü-i szolgáltatási járulékot.

A mentesülési okokat a Tbj. taxatíve felsorolja.

Aki rászorul a járási hivatalnál kezdeményezheti ezen járulék megfizetésének elengedését.

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.


1997. évi LXXX. törvény

Tbj. 16. §149 (1) Egészségügyi szolgáltatásra jogosult – az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl – az, aki
a)150 csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, baleseti járadékban,

b)151 a 14. § (3) bekezdése alapján saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban, rehabilitációs járadékban,

c)152 mezőgazdasági járadékban (öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban), megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, bányászok egészségkárosodási járadékában, fogyatékossági támogatásban, rokkantsági járadékban, házastársi pótlékban, házastársi jövedelempótlékban,

  1. nemzeti gondozási díjban (pótlékban), hadigondozotti ellátásban,

e)153 bányászati keresetkiegészítésben vagy átmeneti bányászjáradékban részesül,

f)154 gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben részesül,

g)155 egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi vagy rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,

h)156 az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásban, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban
részesül, továbbá

i)157 a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerinti köznevelési intézményben, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott, valamint az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy az oktatásért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll, továbbá az a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott, vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzési formában hallgatói jogviszonyban áll,

j)158 megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett és munkaképesség-változásának mértéke az 50 százalékot, illetve egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri, vagy egészségi állapota 50 százalékos vagy ennél kisebb mértékű, és az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával rendelkezik,

k)159 a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát,

l)160 kiskorú, magyar állampolgársággal, menekült vagy oltalmazott jogállással és Magyarország területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, továbbá az a nem magyar állampolgárságú kiskorú, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik,

m)161 személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (ide nem értve a külföldi állampolgárt), a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban részesülő 18–24 éves fiatal felnőtt, továbbá magyar hatóság által a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett külföldi kiskorú személy,

  1. fogvatartott,
  2. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján szociálisan rászorult,


p)163 egészségügyi szolgáltatás megszerzése érdekében kötött megállapodás alapján jogosult,
r)164 a 39. § (2) bekezdése szerint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett,
s)165

t)166 hajléktalan,

u)167 a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény alapján korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül,

v)168 az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényben meghatározott balettművészeti életjáradékban részesül,

w)169 a szociális szövetkezetben tagi munkavégzési jogviszonyban áll, kivéve e jogviszony szünetelésének időtartamát.

Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség

(Jogszabályi háttér: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. §, 16. §, 39. §, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 29. § (9) bekezdés, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 20. § (6)-(7), (7a), (7c) és (10) bekezdés)
Magyarországon a társadalombiztosítás egy olyan kockázatközösség, melyben a részvétel mindenki számára kötelező, és ez a részvételi, illetve fizetési kötelezettség alapozza meg az egyes ellátásokra való jogosultságot. Ebből eredően a kötelezettséget akkor is teljesíteni kell, ha egészségügyi szolgáltatást egyáltalán nem veszünk igénybe.

Mikor kötelezett a magánszemély egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére?

Az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a magánszemélynek kell fizetnie, aki a Tbj. szerint nem minősül biztosítottnak, illetve nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra.
A biztosítottakat a Tbj. 5. §-a, az egészségügyi szolgáltatásra jogosultakat a Tbj. 16. §-a tartalmazza.
Biztosítottnak minősül pl.: a munkaviszonyban lévő személy, tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik, a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló, az álláskeresési támogatásban részesülő személy.
Egészségügyi szolgáltatásra jogosultra jogosult pl.: táppénzben, gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermeknevelési támogatásban, saját jogán nyugdíjban, ápolási díjban részesülő személy, szociálisan rászorult személy.
Amennyiben tehát a fenti ellátásokban részesül valaki, akkor nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.
Amennyiben azonban a fenti jogcímek alapján valaki nem minősül biztosítottnak, illetve egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult, akkor egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni, melynek mértéke 2015. január 1-jétől 6 930 forint (napi 231 forint).
Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítási jogviszonynak, illetve a Tbj. 16. § (1) bekezdés a)-o) és s) pontjaiban meghatározott jogosultsági feltételeknek a megszűnését követően további 45 napig fennmarad, ezen időszak alatt tehát még nem kötelezett az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére a magánszemély. Ha a biztosítási jogviszonynak vagy a Tbj. 16. § (1) bekezdés a)-o) és s) pontjai szerinti jogosultsági feltételek fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor a megszűnést követően az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság ezen időtartammal hosszabbodik meg. 45 napig marad fenn, ha a jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál hosszabb ideig állt fenn és az utolsóként megszűnt jogosultsági feltétel nem állt fenn 45 napig, de a két jogosultsági feltétel fennállása között 30 napnál kevesebb nap telt el.

Bejelentkezés a járulék fizetése alá
Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett magánszemélynek be kell jelentkeznie az adóhatósághoz a ’T1011-es nyomtatványon (2015. évre vonatkozóan a 15T1011-es nyomtatványon) a változást követő 15 napon belül. Az adatlap feldolgozását követően az adóhatóság az adózót nyilvántartásba veszi, és a befizetéshez szükséges csekkek postázását is biztosítja.
A bejelentkezéshez szükséges dokumentumok (a ’T1011-es nyomtatványon kívül):

  • személyazonosításra alkalmas igazolvány,
  • lakcímkártya,
  • adóigazolvány,
  • TAJ kártya,
  • meghatalmazás, amennyiben nem az igénylő jár el az ügyben

Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a bejelentkezés időpontjától havonta, a tárgyhót követő hónap 12-ig kell megfizetni.
Az állami adóhatóság a járulékfizetésre kötelezett magánszemélyek adatairól havonta elektronikus úton adatot szolgáltat az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére.
Kijelentkezés a járulék fizetése alól
Amennyiben a magánszemély a járulék fizetésére bejelentkezett, és ezt követően biztosítási, illetve egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot szerez, akkor a járulék fizetése alól az alábbiak szerint kell kijelentkeznie.
Biztosítási jogosultság esetén (pl.: az adózó munkaviszonyt létesít):
Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség megszűnését nem kell bejelenteni az adóhatósághoz, ha a fizetési kötelezettség biztosítással járó olyan jogviszony létesítése miatt szűnik meg, amelyet az állami adóhatósághoz a munkáltató, foglalkoztató, illetve egyéni vállalkozás létesítéséről az önfoglalkoztató egyéni vállalkozó bejelentett. Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség megszüntetéséről az állami adóhatóság határozatban értesíti az adózót.
Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszerzése esetén viszont az adózónak kell bejelenteni az adóhatósághoz, hogy a továbbiakban már nem kötelezett az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére. Ezt szintén a ’T1011-es nyomtatványon kell megtenni a változást követő 15 napon belül.
A ’T1011-es adatlap bármely ügyfélszolgálaton beszerezhető, illetve letölthető a honlapon keresztül. A nyomtatvány megnyitásának feltétel az ÁNYK keretprogram letöltése. A letöltéssel kapcsolatosan bővebb információt „Nyomtatványkitöltő programok letöltése” címszó alatt olvashat.
Ha az állami adóhatóság hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a magánszemély külföldön tartózkodik és nem minősül a Tbj. alapján belföldinek, vagy a magánszemély elhalálozott, a magánszemély egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségének megszűnését nyilvántartásba veszi és a magánszemély előírt havi járulékfizetési kötelezettségét a kötelezettség megszűnése napjával, a magánszemély elhalálozása esetén a magánszemély halálának napjával törli.
Az állami adóhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a külföldön élőmagánszemély egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét, ha a magánszemély hitelt érdemlően igazolja (különösen a tartózkodást, illetve az egészségbiztosítási jogviszonyt igazoló okirattal), hogy

  1. huzamos ideje, életvitelszerűen Magyarország területén kívül tartózkodik, és
  2. tartózkodási helyén annak jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll.

http://www.nav.gov.hu/…zettseg.html

Tbj. 39. § (2) Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-w) pontja, valamint a 13. § szerint sem jogosult, köteles a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.

19. § (4) .....A 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7050 forint (napi összege 235 forint).

Zsolti08 # 2016.05.26. 11:28

Felmondási idő alatt elmehetek betegállományba anélkül hogy a felmondási idő megnőne?

pazs # 2016.05.26. 11:48

A keresőképtelenség nem hosszabbítja meg a felmondási időt.

Zsolti08 # 2016.05.26. 13:30

Köszönöm a választ.

Zsolti08 # 2016.05.26. 13:37

Köszönöm a választ.

Csisztu # 2016.06.12. 17:28

Tisztet Válaszadó!

Németországi munkahelyem van. Oda fizetem a T
  • met is. Sofőrként dolgozom. Franciaországban baleset ért május 30.án. Leestem a kamion pótkocsiról rakodás közben és mindkét kezem eltört. A bal kezem megmütötték ott. A további kezelésem itthon folytatom Magyarországon. Igaz, hogy 120% a táppénz? Vagy mit lehet tudni róla, hogy ne vegyen palira se a német állam se a munkaadóm.

Válaszát elöre is köszönöm
Kovács Krisztián

Jusztasz # 2016.06.17. 08:27

Ön a lex loci laboris elv alapján Németországban biztosított, azaz a német TB hatálya alatt áll, minden ellátásra ugyanúgy jogosult, mint bármely más német állampolgár (munkavállaló).

A konkrét jogszabályi rendelkezésekkel kapcsolatban (baleseti táppénz mértéke, tartama, stb.) a német biztosítónál érdeklődhet.

Kleptománia # 2016.06.30. 19:52

Szeretnék jogi segítséget kérni!
A keresztfiam ápolóként dolgozik egy KFT-nél, ahol a tulajdonos nő nem fizet sem táppénzt, sem szabadságot. Hol lehetne ezt bejelenteni? A táppénzes papírt követeli, ha egy dolgozója beteg, de nem fizet. Valamennyit neki kellene fizetni, gondolom, ezért, de szabálytalan. Hová forduljunk?

Kleptománia # 2016.06.30. 19:52

Szeretnék jogi segítséget kérni!
A keresztfiam ápolóként dolgozik egy KFT-nél, ahol a tulajdonos nő nem fizet sem táppénzt, sem szabadságot. Hol lehetne ezt bejelenteni? A táppénzes papírt követeli, ha egy dolgozója beteg, de nem fizet. Valamennyit neki kellene fizetni, gondolom, ezért, de szabálytalan. Hová forduljunk?

cincinnatus # 2016.07.04. 11:09

Kleptománia 2016.06.30. 21:52

Szeretnék jogi segítséget kérni!
A keresztfiam ápolóként dolgozik egy KFT-nél, ahol a tulajdonos nő nem fizet sem táppénzt, sem szabadságot. Hol lehetne ezt bejelenteni? A táppénzes papírt követeli, ha egy dolgozója beteg, de nem fizet. Valamennyit neki kellene fizetni, gondolom, ezért, de szabálytalan. Hová forduljunk?

Vagy a munkáltató székhelye/telephelye szerinti Megyei Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályához (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár)

vagy

az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).

Előbbi címét megtalálja a kormányhivatal weblapján, utóbbi elérhetőségei pedig ezek:

WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75

E-mail: panasz@ajbh.hu

Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés: Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

A munkáltató jogsértését jelezheti az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címen, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának is.

Az írásos panaszbeadványhoz használhatja az alábbi mintát, amelyet igazítson az Önök esetéhez.

…… Megyei Kormányhivatal
….. Kormánymegbízott Asszony/Úr részére
Város
Utca, házszám
Irányítószám

Tárgy: Panasz, a táppénz iránti igény
előterjesztésének megtagadása miatt

Tisztelt Kormánymegbízott Asszony/Úr!

Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy munkáltatómnál (neve:…., címe:….. adószáma……, telefonszáma:…….) eljárni, a jogszabályokban előírt kötelezettségének teljesítésérére (Foglalkoztatói igazolás kiállítására és igényem Önökhöz történő továbbítására) kötelezni szíveskedjen az alábbiak miatt.


20…..-tól dolgozom a fenti foglalkoztatónál.

20……-tól háziorvosom keresőképtelen állományba vett, amelyről a nagyalakú orvosi igazolást és a további orvosi igazolásokat 20……-án közvetlen felettesemnek, ………. műszakvezetőnek átadtam.

Ezen okmányokon az orvos 20….-ig, összesen 14 napra igazolt keresőképtelenséget.

A tárgyévre járó 15 munkanap betegszabadságot korábban már kimerítettem, így álláspontom szerint jelen keresőképtelenség teljes tartamára táppénz illetne meg.

A munkáltatómnál társadalombiztosítási kifizetőhely nem működik, a táppénzemet eddig mindig a Megyei Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztálya folyósította.

A foglalkoztató az okmányok átvételéről igazolást nem adott, viszont annak leadásakor jelen volt XY nevű kolléganőm. (Ha egyéb módon tudja bizonyítani írja le.)

Kérelmem hosszadalmas elbírálásának okáról többször (dátum, mód) érdeklődtem, ügyfélszolgálatuk és/vagy szakosztályuk válasza (XY ügyintéző) szerint munkáltatóm a fenti időre táppénz iránti igényt nem terjesztett elő.

Ezt követően megkerestem YY nevű ügyvezetőt, aki panaszomra érdemi választ nem adott, az igényemnek a Megyei Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztálya felé történő továbbítását hitelt érdemlően nem igazolta, attól elzárkózott.

Tekintettel arra, hogy az igényem elő nem terjesztésével a foglalkoztató a létfenntartásomat veszélyezteti, egyben figyelemmel az alábbi jogokra és jogszabálysértésekre kérem, hogy munkáltatómnál eljárni, a jogkövető magatartás tanúsítására felszólítani, amennyiben szükséges munkáltatómnál helyszíni, hatósági eljárást kezdeményezni, végső esetben az igény mielőbbi előterjesztése érdekében munkáltatómat eljárási bírsággal sújtani szíveskedjen.

Álláspontom szerint az eljárás során az alábbi jogok illetnek meg, illetve munkáltatóm az alábbi jogi normákat sértette meg:

Az Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdése értelmében anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Az Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Az Ebtv. 69. § szerint ha az egészségbiztosító/kifizetőhely ezen kötelezettségének nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.)

Az Ebtv. 81. § (1) Az egészségbiztosító szak- és pénzügyi ellenőrzése kiterjed az egészségbiztosítás pénzbeli, illetőleg baleseti ellátásaival összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, a társadalombiztosítási feladatokat ellátó szervek hatáskörébe tartozó ellátásoknak és szolgáltatásoknak a jogosultak részére történő megállapítására, folyósítására, továbbá az ezekkel összefüggő ügyviteli feladatok ellátására. Az ehhez szükséges nyilvántartásokat, egészségügyi szolgáltatói jelentéseket, könyvelési és egyéb okmányokat, illetőleg adatokat rendelkezésre kell bocsátani.

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Köszönettel

Dátum, aláírás

Elérhetőségeim:

Adataim: (Név, TAJ, lakcím, telefonszám)

További mintákat itt talál: http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Burn Out # 2016.07.04. 11:22

az ombudsmanos rész szerintem helytelen. az alapvető jogok biztosáról szóló törvényben fel van tüntetve, hogy milyen hatóságok eljárásával kapcsolatban lehet hozzájuk fordulni. munkáltató miatt szerintem nem lehet, illetve az biztos, hogy előrébb nem viszi a kérdező ügyét.

cincinnatus # 2016.07.04. 12:37

Álláspontom szerint amennyiben az EÜ KFT-nél működik TB kifizetőhely, úgy az figyelemmel a 217/1997 (XII.1) Korm. rendelet 1. § (1) előírásaira a 2011. évi CXI. törvény 18. § (1) g) szerinti közigazgatási jogkörben eljáró egyéb szervnek minősül, így az ombudsman hatásköre kiterjed rá.

Ennek hiányában alkalmazható a 2011. évi CXI. törvény 20. § (5), azaz az alapvető jogok biztosa a hatáskörébe nem tartozó ügyre vonatkozó beadványt – a beadványtevő egyidejű értesítése mellett – az arra hatáskörrel rendelkező szervhez átteszi.

Egyebekben az Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdése értelmében anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Amennyiben a foglalkoztató megtagadja a biztosított alaptörvényben garantált Tb. ellátáshoz való hozzájutását úgy azzal az Ő és családja létfenntartását veszélyezteti.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés: Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

Amennyiben a legrosszabb esetnél, az áttételnél maradunk a közigszerv a gyakorlatban sokkal gyorsabb és hatékonyabb, ha az ügy "felülről" érkezik, -pláne ha a megtett intézkedésekről tájékoztatást is kér a hivatal- ez viszont összességében álláspontom és a gyakorlat alapján előrébb viszi a panaszos ügyét.

Burn Out # 2016.07.04. 12:40

oké :)

cincinnatus # 2016.07.04. 12:41

Akkor jó. :)

Dödölle1 # 2016.07.04. 13:19

Mint ahogyan azt már megszokhattuk a jogbiztonság és a kiszámíthatóság szem előtt tartásával az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak jogi szabályozása 2016.07.01-től ismét változik.

A gyakori, és álláspontom szerint indokolatlan, évente kétszer történő jogszabályváltozás egyenes következménye, hogy a táppénzzel, csecsemőgondozási díjjal, gyermekgondozási díjjal, gyermekápolási táppénzzel, baleseti táppénzzel kapcsolatos jogi normák az ügyfelek, biztosítottak számára már-már követhetetlen. (Ezt támasztják alá a különböző fórumokra érkező nagyszámú kérdések is.)

A futószalagszerű, átgondolatlan jogalkotás, illetve folyamatos módosítás azonban nem csak az ügyfelek számára követhetetlen, de a jogalkalmazók (munkáltatók, tb. kifizetőhelyi ügyintézők, könyvelők) számára sem mindig egyértelmű, ezért az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a 2016.07.01-én, illetve a 2017.01.01-én hatályba lépő módosítások, pontosítások, kiegészítések egységes értelmezése érdekében a 2016/2. szám alatt egy újabb, 7 oldalas, példákat is tartalmazó tájékoztatót adott ki.

A tájékoztató külön kitér arra, hogy ugyan az 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermekekre tekintettel igényel táppénz esetében a jogszabály szövege nem változott, azonban „a jogszabály koherenciájának a biztosítása érdekében 2016. július 1-jétől ez esetben is alkalmazni kell, hogy szülőnként jár a táppénz”. (Azaz a kodifikáció most sem sikerült tökéletesen, így az egyértelmű jogi norma helyett az OEP különböző, az AB szerint joghatás kiváltására alkalmatlan leiratokban ismét értelmezni kényszerül…)

Változások:

  • Változik gyermekápolási táppénzre való jogosultság időtartama.
  • Változni fog a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások és a baleseti táppénz iránti kérelmek benyújtásának módja.
  • Értelmezésre került a függő hatályú döntéseknél a határidő számításának a kezdő napja.
  • Módosult az adóhatóság értesítésével kapcsolatos szabály.
  • Változott a fogyatékos gyermek elnevezése.

A fent hivatkozott tájékoztató itt érhető el:

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf

Szilvia2 # 2016.07.17. 17:03

Tisztelt Fórumozók!

Szeretnék tanácsot kérni ügyemben.

2012-ben munkahelyemen lábtörést szenvedtem, amit többszöri műtét és másfél éves elfertőződött seb gyógyulása követett. Ezután 100% táppénzben részesültem. A kórházi bent létem alatt elfertőződött a seb és ezért másfél évig jártam kötözésre. A táppénzem lejárta után dolgozni nem tudtam mivel nagyon lassú volt a gyógyulásom. A munkáltatóm nem foglalkoztatott tovább mivel táppénzem alatt kijelentett KÉRTEM a kilépő papírjaimat, de a mai napig nem kaptam meg. Munkanélküli segélyre sem tudtam menni SEMMILYEN járadékot nem kaptam. 2012. óta állapotom rosszabbodott munkaügyi központ segítségével beadtam a leszázalékolási kérvényemet, amit 41%-ra minősítettek, de sajnos járulékot nem kaphatok, mert nincs meg a szolgálati időm. Mivel hol ki jelentettek hol be. Megváltozott munkaképességűnek nyilvánítottak jövedelem nélkül. Most tudtam, meg hogy nekem járna baleseti járadék. Beadtam a kért papírokat, de elutasítottak, egyrészt azért mert megváltozott munkaképességűnek nyilvánítottak. Másrészt, mert kifutottam az időből. Teljesen kétségbe vagyok esve, hiszen senki sem tájékoztatott, hogy mik a lehetőségeim, illetve a jogaim. Körzeti orvosom se mondta a TB-se, a NYUGDÍJFOLYÓSÍTÓ sem. Van fellebbezési lehetőségem, de nem tudom, mit írjak, hogy elhiggyék. Nem tudtam, önhibámon kívül kerültem ebbe a helyzetbe. DOLGOZNI még mindig nem tudok, közmunkára sem tudtak küldeni, mert a Munkaügyi központ üzemorvosa látta milyen állapotban vagyok. Kérném szépen a tanácsukat, hogy mit írjak a fellebbezési kérelmembe, amit minél hamarabb fel kell adnom! Tisztelettel BÉLA

vaczkor... # 2016.07.18. 06:41

Szilvia2 2016.07.17. 19:03
Tisztelt Fórumozók!
Szeretnék tanácsot kérni ügyemben.
2012-ben munkahelyemen lábtörést szenvedtem, amit többszöri műtét és másfél éves elfertőződött seb gyógyulása követett. Ezután 100% táppénzben részesültem. A kórházi bent létem alatt elfertőződött a seb és ezért másfél évig jártam kötözésre. A táppénzem lejárta után dolgozni nem tudtam mivel nagyon lassú volt a gyógyulásom. A munkáltatóm nem foglalkoztatott tovább mivel táppénzem alatt kijelentett KÉRTEM a kilépő papírjaimat, de a mai napig nem kaptam meg. Munkanélküli segélyre sem tudtam menni SEMMILYEN járadékot nem kaptam. 2012. óta állapotom rosszabbodott munkaügyi központ segítségével beadtam a leszázalékolási kérvényemet, amit 41%-ra minősítettek, de sajnos járulékot nem kaphatok, mert nincs meg a szolgálati időm. Mivel hol ki jelentettek hol be. Megváltozott munkaképességűnek nyilvánítottak jövedelem nélkül. Most tudtam, meg hogy nekem járna baleseti járadék. Beadtam a kért papírokat, de elutasítottak, egyrészt azért mert megváltozott munkaképességűnek nyilvánítottak. Másrészt, mert kifutottam az időből. Teljesen kétségbe vagyok esve, hiszen senki sem tájékoztatott, hogy mik a lehetőségeim, illetve a jogaim. Körzeti orvosom se mondta a TB-se, a NYUGDÍJFOLYÓSÍTÓ sem. Van fellebbezési lehetőségem, de nem tudom, mit írjak, hogy elhiggyék. Nem tudtam, önhibámon kívül kerültem ebbe a helyzetbe. DOLGOZNI még mindig nem tudok, közmunkára sem tudtak küldeni, mert a Munkaügyi központ üzemorvosa látta milyen állapotban vagyok. Kérném szépen a tanácsukat, hogy mit írjak a fellebbezési kérelmembe, amit minél hamarabb fel kell adnom! Tisztelettel BÉLA

Tisztelt Kérdező!

Önnek igaza van, az OEP honlapján található ÜB elismerő határozat minta a baleseti járadékra való jogosultsággal kapcsolatban rendkívül szűkszavú, csupán az alábbiakat tartalmazza.

Az Ebtv. 51.§ (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár. Baleseti ellátásként a sérültet baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg.

(Sajnos az eljárásjogi, igényérvényesítési szabályokra az ügyfeleket nem oktatják ki.)

Álláspontom szerint a jó állammal szembeni elvárás és a közigazgatás szolgáltató jellegéből adódóan a tb. jogban járatlan, járulékot fizető biztosítottat ettől részletesebben kellene tájékoztatni a jogairól. Az ezzel kapcsolatos esetleges panaszát az OEP főigazgatója felé jelezheti, aki elrendelheti a minták ekként történő kiegészítését.

Elérhetőségei:
Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatója
Budapest Váci út 73/A
mail: oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu

A fellebbezésében azon túl, amit nekünk leírt írja le azt is, hogy nem ért egyet sem a döntéssel, sem annak indokolásával, mivel álláspontja szerint a baleseti járadék az Ebtv. 57. § (2) értelmében annak, akinek az egészségkárosodása a 39 %-ot meghaladja az egészségkárosodás tartamára, időkorlátozás nélkül jár.

Hivatkozzon továbbá az Ebtv. 57. § (1) azon rendelkezésére, amely szerint baleseti járadékra az jogosult, akinek az üb következtében 13%-ot meghaladó egészségkárosodása keletkezett és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg.

Jogorvoslati kérelmébe idézze be az alábbi normákat is:

Ebtv. 57. § (1) Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében 13%-ot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg, valamint nem a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 31. §-a, továbbá 32. § (4) bekezdése alapján részesül öregségi nyugdíjban.

Ebtv. 58. § (1) A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás fokától függ. Az egészségkárosodás fokának megfelelően

  1. az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14–20 százalék,
  2. a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 21–28 százalék,
  3. a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 29–39 százalék,
  4. a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 39 százalékot meghaladó mértékű.

(2) A baleseti járadék összege az (1) bekezdésben meghatározott fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illetőleg harminc százaléka.

Ebtv. 59. § (1) A baleseti járadékot a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani.

Ebtv. 61. § (1)
(2) Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás iránti igény az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.

Hivatkozzon továbbá arra, hogy az Ebtv. 61. § (2) nem azt jelenti, hogy a baleseti járadékra való jogosultságot csak hat hónapon belül lehet előterjeszteni, hanem azt, hogy miután beterjesztette, de már korábban is jogosult volt rá legfeljebb fél évre visszamenőleg kaphatja meg.

Hasonló fellebbezéseket, mintákat itt talál:

http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

vaczkor... # 2016.07.18. 06:45

A jogorvoslati kérelmébe idézze be ezt is:

Ebtv. 57. § (2) Ha az egészségkárosodás mértéke a húsz százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át, ha meghaladja, az egészségkárosodás tartamára időbeli korlátozás nélkül jár.

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

vaczkor... # 2016.07.18. 06:53
Ági3 # 2016.08.12. 10:15

Tisztelt hozzáértők!

Valószínűleg nem jó helyre irok de nem láttam a megfelelő topikot:(
Ez év május 30- júnous 6-ig betegszabadságon voltam,amiből a májusi két utolsó napot lekönyvelték a májusi fizetésemhez.viszont a június 1-6-ig tartó pár napot nem kaptam meg!

Kérhetem hogy ma vagy legkésőbb hétfőn fizessék ki a részemre??

Üdv:Ági

Ági3 # 2016.08.12. 10:16

Tisztelt hozzáértők!

Valószínűleg nem jó helyre irok de nem láttam a megfelelő topikot:(
Ez év május 30- júnous 6-ig betegszabadságon voltam,amiből a májusi két utolsó napot lekönyvelték a májusi fizetésemhez.viszont a június 1-6-ig tartó pár napot nem kaptam meg!

Kérhetem hogy ma vagy legkésőbb hétfőn fizessék ki a részemre??

Üdv:Ági

Ági3 # 2016.08.12. 10:16

Tisztelt hozzáértők!

Valószínűleg nem jó helyre irok de nem láttam a megfelelő topikot:(
Ez év május 30- júnous 6-ig betegszabadságon voltam,amiből a májusi két utolsó napot lekönyvelték a májusi fizetésemhez.viszont a június 1-6-ig tartó pár napot nem kaptam meg!

Kérhetem hogy ma vagy legkésőbb hétfőn fizessék ki a részemre??

Üdv:Ági

edertünde # 2016.08.16. 13:16

Tisztelt Szakértők!

Édesapámnak május 28.-án gégerákot diagnosztizáltak,06.01-én teljes gége eltávoltáson esett át.06.15.-én engedték haza a kórházból,06.16.-tól táppénzen van.Azomban eddig csak egyszer kapott pénzt azt is több mint fél hónap késéssel. Hívtam a oep-t de senkivel nem tudok beszélni,édesapám főnöke is hárít azt mondja hogy ez nem az ő hatásköre,de már ő is probálta az oep-t de semmit nem mondanak neki
Édesapám heti 20 órásra volt bejelentve,tudom hogy nem kapna sok táppénzt de legalább tudná belőle finanszírozni a kezelésre járást(több mint 2000 Ft alkalmanként) mivel a költség visszatérítést sem kapkodják el......
Két hónapja nem kapott egy fillért sem,senki nem tud semmit vagy esetleg nem elérhető
Előre is köszönöm a segitséget!