Táppénz


Csak 1 pasi # 2015.11.13. 15:22

Tiszteletem.
Vasárnap páromnak munkábol hazafelé kibicsaklptt a bokája,fájt neki de úgy gondolta semmi komolyabb baj nem történt.Estére bedagadt este 8 ra beértük a balesetibe ahol kiderült inszallag szakadás.Másnap háziorvos
majd telefon a fönökünknek.Aki közölte a táppénzt úgy intézzük ahogy akarjuk,ugy sem tudjuk bizonyitani,hogy munkahelyi baleset.
Mit tehtünk ilyenkor?

Zengőbérci # 2015.11.16. 10:00

Csak 1 pasi 2015.11.13. 16:22
Tiszteletem.
Vasárnap páromnak munkából hazafelé kibicsaklott a bokája,fájt neki de úgy gondolta semmi komolyabb baj nem történt. Estére bedagadt este 8-ra beértük a balesetibe ahol kiderült inszallag szakadás. Másnap háziorvos
majd telefon a fönökünknek. Aki közölte a táppénzt úgy intézzük ahogy akarjuk,úgy sem tudjuk bizonyitani,hogy munkahelyi baleset.
Mit tehtünk ilyenkor?

Tisztelt Kérdező!

A dolgozónak a baleset tényét a munkáltatójának be kell jelentenie, amelynek alapján a munkáltatónak a munka/úti üzemi baleset körülményeit ki kell vizsgálnia, a vizsgálat eredményét pedig úgynevezett üzemi baleseti jegyzőkönyv nyomtatványon kell rögzítenie, amely nyomtatványt az orvosi igazolásokkal és a táppénz igénylő Foglalkoztatói igazolás nyomtatvánnyal együtt –ha a munkáltatónál tb. kifizetőhely nem működik- el kell küldenie az egészségbiztosítónak.

Az egészségbiztosító határozatban dönt arról, hogy a balesetet úti, üzemi balesetnek elismeri, vagy sem.

A kivizsgálás tehát a foglalkoztató feladata.

Ennek keretében –ha volt-

  • meg kell hallgatnia az esetleges szemtanúkat,
  • az általuk elmondottakat jegyzőkönyvben kell foglalnia,
  • a baleset helyén helyszíni szemlét kell tartania,
  • arról fényképfelvételeket kell készítenie,
  • le kell írnia, hogy a munkahely és a lakóhely között melyik a szokásos legrövidebb út,
  • ehhez képest a baleset hol történt, a dolgozó eltért-e ettől az úttól,
  • ha igen annak mi volt az oka stb.
  • Be kell továbbá szereznie az un. ambuláns lapot, amelyen szerepel az, hogy a dolgozó hogyan adta elő a baleset körülményeit az elsődlegesen ellátó orvosnak.

Az egészségbiztosító a fentiek alapján fog dönteni arról, hogy a baleset társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetnek elismerhető-e.

Akár igen, akár nem, arról a Ket. és az Ebtv. értelmében határozatban kell dönteni, a döntést pedig részletesen indokolni kell.

Mit tehetnek?

Fentiekre hívják fel a munkáltató figyelmét és kérjék, hogy ennek megfelelően járjon el.

Ha ezt a foglalkoztató megtagadja írásban panaszukkal az egészségbiztosítóhoz fordulhatnak kérve, hogy a munkáltatót szólítsák fel a baleset körülményeinek kivizsgálására, az előírt jegyzőkönyv kitöltésére és egészségbiztosítóhoz történő megküldésére.

A kérelmüket megalapozó releváns jogi normák a következőek:

1997. évi LXXXIII. törvény 55. § (1) Baleseti táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik.

217/197 (XII.31. Kormányrendelet 43. § (2) A munkabaleset fogalmi körébe nem tartozó üzemi balesetet a munkáltató köteles kivizsgálni, és a vizsgálat eredményét "Üzemi baleseti jegyzőkönyv"-ben (KPE 170. sz nyomtatvány) rögzíteni.

A jegyzőkönyv itt érhető el: http://www.oep.hu/…PEO.17.K.pdf

http://www.oep.hu/…_521838.html

Az OEP Főigazgatójának tájékoztatása értelmében a munkáltatónak az úti baleset kivizsgálásakor az alábbiak figyelembevételével kell eljárnia:

Ha a baleset üzemisége a felsorolt okmányok, illetőleg igazolások alapján nem
tisztázható a munkáltató további igazolásokat, nyilatkozatokat kell, hogy
beszerezzen.

A baleset körülményeitől függően igazolások lehetnek:
− a balesetnél jelen volt tanúk nyilatkozata,
− a sérültet az orvoshoz (kórházba, rendelőintézetbe) szállító vagy segítő
személy nyilatkozata,
− amennyiben mentőszállítás történt, az Országos Mentőszolgálat
eseménynapló-kivonata,
− rendőrségi közreműködés esetén a rendőri szerv megállapítása, véleménye,
− nyilatkozat az elsősegélyt nyújtó szervtől arra vonatkozóan, hogy az elsősegélyt mikor és hol nyújtották, valamint a sérült a baleset ekövetkezésének körülményeiről milyen tájékoztatást adott.

Azt, hogy az adott esetben milyen igazolásokra van szükség a baleset üzemiségének megállapításához, mindig az összes körülmény mérlegelése alapján kell eldönteni.

Az úti balesetek vizsgálatánál is minden esetben szükséges a tényállás alapos, valósághű feltárása.

Ezért az úti balesetek üzemi jellegének megnyugtató
elbírálásához az alábbi tények, körülmények ismerete szükséges:

− a baleset helye, időpontja,
− a baleset körülményeinek pontos leírása,
− a baleset napján hol volt a munkavégzési kötelezettség helyszíne,
− a baleset napján mikortól meddig tartott a sérült munkaideje és mikor
távozott a munkahelyéről, a baleset napján a teljes munkaidejét
ledolgozta-e,
− a sérültnek mikor és hol kellett volna a munkát megkezdenie,
− milyen közlekedési eszközök igénybevételével szokott a sérült
közlekedni,
− a baleset a legrövidebb útvonalon, indokolatlan megszakítás nélkül
történt-e,
− sérült nyilatkozata.

A foglalkoztató a munkabalesetek fogalmi körébe tartozó üzemi balesetet – a
kivizsgálást követően – „Munkabaleseti jegyzőkönyv” elnevezésű nyomtatványon köteles rögzíteni.

A munkabaleset fogalmi körébe nem tartozó üzemi baleset körülményeit – a kivizsgálást
követően – a foglalkoztató „Üzemi baleseti
jegyzőkönyvben” köteles rögzíteni.

Az üzemi baleseti jegyzőkönyv elnevezésű nyomtatvány a munkabalesetek körébe nem tartozó, de társadalombiztosítási szempontból üzeminek minősülő igények érvényesítését szolgálja (ilyen a munkába, vagy onnan lakására (szállására) menet közben bekövetkezett baleset, a közcélú munka végzése, vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során történt baleset).

A gyakorlatba a baleset üzemiségét elismerik, ha a dolgozó elmondását alátámasztja az ambuláns lapon orvos által rögzített történeti tényállás feltéve, hogy az a szokásos legrövidebb úton történt, az időpontok (munkából való távozás, baleset időpontja stb.) életszerű.

Zengőbérci # 2015.11.16. 13:12

Csak 1 pasi 2015.11.13. 16:22
Tiszteletem.
Vasárnap páromnak munkából hazafelé kibicsaklott a bokája,fájt neki de úgy gondolta semmi komolyabb baj nem történt. Estére bedagadt este 8-ra beértük a balesetibe ahol kiderült inszallag szakadás. Másnap háziorvos
majd telefon a fönökünknek. Aki közölte a táppénzt úgy intézzük ahogy akarjuk,úgy sem tudjuk bizonyitani,hogy munkahelyi baleset.
Mit tehtünk ilyenkor?

Mit tehtünk ilyenkor?

Tisztelt Kérdező!

A lenti választ (Zengőbérci 2015.11.16. 11:00) kiegészítve bemásoltam egy, az OEP Főigazgatójának írt kérelem mintát.

Országos Egészségbiztosítási Pénztár
Főigazgatója részére
Budapest
Váci út 73/A
1139
mail: oep@oep.hu
penzbeli@oep.hu

Tárgy: Panasz/kérelem/úti üzemi baleset

Tisztelt Főigazgató Asszony/Úr!

Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy munkáltatómnál ( ……..Kft. címe, adószáma) eljárni és a 2015………..-án, …..-kor történt, keresőképtelenséget okozó úti balesetem körülményeinek kivizsgálására, az előírt „Üzemi baleseti jegyzőkönyv” formanyomtatvány kitöltésére és annak az egészségbiztosítóhoz történő továbbítására felkérni (kötelezni), vagy azt közigazgatási hatósági eljárás (ellenőrzés) keretében beszereztetni szíveskedjen az alábbiak miatt.

2015. ……. ….-én, munkából hazafelé menet közben a település…. utca …. házszám előtt, a járdán található kátyúba lépve kibicsaklott a bokám.
Bár erős fájdalmat éreztem, azért tovább tudtam haladni otthonom (település, utca, házszám) felé.
Hazaérkezve a történetet elmondtam az éppen nálunk tartózkodó X. Y. nevű sógornőmnek (lakcíme:……, telefonszáma:….), illetve az utcán sepregető Z. Zs. nevű szomszédomnak. (lakcíme:….., telefonszáma….)

Tekintettel arra, hogy a fájdalom továbbra sem szűnt meg, illetve mivel az estére be is dagadt férjem 21 óra 15 perckor bevitt a baleseti sebészetre, (település, utca, házszám, eü-i intézmény neve) ahol ínszalag szakadást állapítottak meg.

(Az ambuláns lap, a háziorvos által kiállított „4”-es betegségi kóddal ellátott orvosi igazolások és a munkaszerződésem másolatai mellékelve.)

A Munka Törvénykönyvében előírt tájékoztatási kötelezettségemnek eleget téve másnap reggel haladéktalanul felhívtam a főnökömet (neve, lakcíme, telefonszáma stb…..), aki közölte a táppénzt úgy intézzük ahogy akarjuk, úgy sem tudjuk bizonyítani, hogy az üzemi baleset, azaz a baleset körülményének kivizsgálásától, az általam megjelölt tanúk meghallgatásától, a helyszín megtekintésétől és lefényképezésétől (helyszíni szemle tartásától), illetve a KPE 170. számú, "Üzemi baleseti jegyzőkönyv" nyomtatvány kiállításától és a baleseti táppénzigény előterjesztésétől elzárkózott annak ellenére, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtására kiadott 217/197 (XII.31. Kormányrendelet 43. § (2) bekezdésének kóges előírása szerint a munkabaleset fogalmi körébe nem tartozó üzemi balesetet a munkáltató köteles kivizsgálni, és a vizsgálat eredményét "Üzemi baleseti jegyzőkönyv"-ben (KPE 170. sz nyomtatvány) rögzíteni.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 81. § (1) bekezdése értelmében az egészségbiztosító szak- és pénzügyi ellenőrzése kiterjed az egészségbiztosítás pénzbeli, illetőleg baleseti ellátásaival összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, a társadalombiztosítási feladatokat ellátó szervek hatáskörébe tartozó ellátásoknak és szolgáltatásoknak a jogosultak részére történő megállapítására, folyósítására, továbbá az ezekkel összefüggő ügyviteli feladatok ellátására. Az ehhez szükséges nyilvántartásokat, egészségügyi szolgáltatói jelentéseket, könyvelési és egyéb okmányokat, illetőleg adatokat rendelkezésre kell bocsátani.

Ugyanezen törvény 5. szakasza (§) szerint az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

Mindezek alapján kérem Főigazgató Asszony segítő közreműködését abban, hogy az évek óta fizetett járulékokért a biztosítási esemény bekövetkezésekor cserébe, a törvény által biztosított ellátásokhoz (baleseti táppénz, baleseti egészségügyi szolgáltatás, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz támogatás stb.) való hozzájutásomat elősegíteni szíveskedjen, mivel a késedelem mind az én, mind pedig a családom létfenntartását veszélyezteti.

Köszönettel:
Dátum, aláírás

Adataim:
Név:
TAJ:
Adóazonosító
Lakcím:
Munkáltató neve, címe:

táppénz # 2015.11.21. 16:13

Tisztelt Hölgyem/Uram!
Stroke betegségem miatt, hosszú ideje táppénzben részesülök. A betegszabadság utáni 1 év táppénz 2016 január végén jár le. Kérdésem, mivel új év kezdődik, részesülhetek-e betegszabadságban, illetve az meghosszabbítja e 15 nappal a táppénzes időszakot.
Válaszukat köszönöm.

bluejuniper # 2015.11.22. 19:26

Tisztelt jogászok, ügyvédek,

Szeretném megkérdezni, betegség után, ha leadom a munkahelyen a táppénzes papírt, mennyi időn belül kell kifizetnie/átutalnia a munkahelynek a dolgozó részére a pénzt?
Pl. július hó közepén lett valaki beteg egészen augusztus elejéig, amikor meggyógyult, dolgozni ment, és leadta a táppénzes papírt.
30 napon belül ki kell fizetnie a munkáltatónak, vagy "ülhet rajta" szeptember elejéig?

Előre is köszönöm a szíves válaszukat,

bj

intentio # 2015.11.23. 07:32

bluejuniper 2015.11.22. 20:26
Tisztelt jogászok, ügyvédek,
Szeretném megkérdezni, betegség után, ha leadom a munkahelyen a táppénzes papírt, mennyi időn belül kell kifizetnie/átutalnia a munkahelynek a dolgozó részére a pénzt?
Pl. július hó közepén lett valaki beteg egészen augusztus elejéig, amikor meggyógyult, dolgozni ment, és leadta a táppénzes papírt.
30 napon belül ki kell fizetnie a munkáltatónak, vagy "ülhet rajta" szeptember elejéig?
Előre is köszönöm a szíves válaszukat,
bj

Tisztelt Kérdező!

Röviden: Nem, nem ülhet rajta. Sőt kamatfizetési kötelezettsége is keletkezik. Mintákat lásd a tájékoztató végén található linkeken.

Hosszabban:

Tisztázandó, hogy a munkahelyén működik tb. kifizetőhely?

(Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

Amennyiben működik, az igényt a kifizetőhelyi ügyintéző fogja elbírálni, az ellátás összegét megállapítani és kiutalni. Főszabály, hogy a TB ellátást a bérrel együtt, a következő bérfizetési napon kell kiutalni.

Amennyiben a munkáltatónál tb. kifizetőhely nem működik, úgy az igényt (teljes iratanyagot) a munkáltatónak az egészségbiztosítóhoz kell továbbítani, az igényt az egészségbiztosító fogja elbírálni, az ellátás összegét megállapítani és kiutalni. Főszabály szerint az ügyintézési idő 18 nap, melyet az igénynek egészségbiztosítóhoz történő megérkezésétől kell számolni.

Általános tájékoztató:

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.
A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

gyanita85 # 2015.11.23. 13:03

Tisztelt Tanácsadók!

Érdeklődöm, hogy két gyermekem után egy évben hány nap betegállomány jár?
A gyermekeim 4 illetve 2,5 évesek. Gyes mellet dolgozom köztisztviselőként, de sajnos nem rég estünk át a bárányhimlőn, most pedig náthásak lassan már egy hete, viszont egyéb betegségek miatt is már itthon kellett maradnom néhány napot.
A munkahelyemen úgy látom sajnos nem nézik jó szemmel, ha az embernek kis gyermekes családja van, és már mindenfélét hallani, hogy a sok "hiányzásomnak" következményei lesznek.
Kérdem én, hogy mit lehet ilyenkor tenni, tehát ha elém kerül a felmondásom, akkor azt csak úgy alá kell írnom?
Illetve bármilyen munkahelyi határidőben figyelemmel kell lennie a munkáltatómnak, ha abban az időszakban betegállományban voltam és ennyivel csúsztatni kell az ügyet, vagy emiatt már kirúghatnak, vagy esetleg az irodavezetőmnek kellett volna helyettem dolgoznia addig is míg én újra munkába állok?
Ilyen kérdésekre honnan tudnék választ kapni?
Köszönettel:
Gy. Anita

táppénz # 2015.11.25. 06:58

Tisztelt tanácsadók!
Stoke betegségem miatti, betegszabadság utáni táppénzem 2016 január végén jár le. Szeretném tudni azt,-mivel új év kezdődik,- jár-e a betegszabadság, és az egy évbe beleférő táppénz, annak letelte után számítandó, tehát 15 nappal eltolódik.
Válaszukat köszönöm.

intentio # 2015.11.25. 10:23

gyanita85 2015.11.23. 14:03
Tisztelt Tanácsadók!
Érdeklődöm, hogy két gyermekem után egy évben hány nap betegállomány jár?
A gyermekeim 4 illetve 2,5 évesek.
Gyes mellet dolgozom köztisztviselőként, de sajnos nem rég estünk át a bárányhimlőn, most pedig náthásak lassan már egy hete, viszont egyéb betegségek miatt is már itthon kellett maradnom néhány napot.

A munkahelyemen úgy látom sajnos nem nézik jó szemmel, ha az embernek kis gyermekes családja van, és már mindenfélét hallani, hogy a sok "hiányzásomnak" következményei lesznek.

Kérdem én, hogy mit lehet ilyenkor tenni, tehát ha elém kerül a felmondásom, akkor azt csak úgy alá kell írnom?

Illetve bármilyen munkahelyi határidőben figyelemmel kell lennie a munkáltatómnak, ha abban az időszakban betegállományban voltam és ennyivel csúsztatni kell az ügyet, vagy emiatt már kirúghatnak, vagy esetleg az irodavezetőmnek kellett volna helyettem dolgoznia addig is míg én újra munkába állok?

Ilyen kérdésekre honnan tudnék választ kapni?
Köszönettel:
Gy. Anita

Tisztelt Kérdező!

1. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény kellő védelmet nyújt az Ön számára.

2. Nem, nem kell csak úgy aláírnia.

3. Amennyiben mégis megtörténik úgy azt a mtatónak indokolnia kell.

4. Ha az intézkedéssel, vagy annak indokolásával nem ért egyet közszolgálati jogvitát kezdeményez. (Ennek módjáról írásban ki kell Önt oktatni.)

5. A határidőt a munkáltatónak (közigszervnek) kell tartani. Ha ezt nem teszi, úgy szankcióként az ügyfél részére vissza kell (kellene) fizetnie az illetéket, vagy annak kétszeresét, ennek hiányában köteles (lenne) a központi költségvetés részére befizetni az általános tételű eljárási illetéket, vagy annak kétszeresét.

6. A helyettesítésről a munkahelyi vezetőnek kell gondoskodnia.

7. Gyermekápolással kapcsolatos kérdéseit –tekintettel arra, hogy köztisztviselő- a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjéhez címezve teheti fel. Részletes tájékoztatót lásd lent.

A gyermekápolási táppénz időtartamáról így rendelkezik az Ebtv.:

46. § (1) Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban

a)a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át;

  1. egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén a gyermek egyéves koráig;
  2. egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként nyolcvannégy naptári napon át;
  1. háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként negyvenkettő, egyedülállónak nyolcvannégy naptári napon át;
  1. hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként tizennégy, egyedülállónak huszonnyolc naptári napon át.
  • Azt, hogy ki minősül egyedülállónak a 217/1997 (XII.31.) kormrend. tartalmazza.
  • Év alatt nem naptári évet, hanem gyermekévet kell érteni, ami a gyermek születés napját követő nappal nyílik meg és a gyermek következő születésnapjáig tart.
  • Ha ezt kimeríti kérhet méltányossági gyermekápolási táppénzt.
  • Ha mégsem kapná meg, de az orvos igazolja a keresőképtelenséget úgy akkor is igazoltan és jogszerűen van távol a munkahelyéről, erre felmondást jogszerűen alapozni nem lehet. Amennyiben megteszik, úgy az Egyenlő Bánásmód Hatóságához fordulhat. Jogeseteket lásd itt, vagy a hatóság honlapján.

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.

A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.

Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az ügyintézési határidő be nem tartásának jogkövetkezményei:

2004. évi CXL. törvénya közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Ket. 33/A. § (1) Ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőt az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének fel nem róható okból túllépi, köteles az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ha pedig az ügyintézés időtartama meghaladja az irányadó ügyintézési határidő kétszeresét, az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeg kétszeresét az ügyfél részére visszafizetni.

(2) A hatóság (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségét nem érinti, ha az ügyfél az illeték vagy díj megfizetése alól részben vagy egészen mentesült; ilyen esetben a hatóság az összeget az ügyfél által meg nem fizetett rész arányában a központi költségvetésnek - az államháztartásért felelős miniszter által közzétett számlaszámra - fizeti meg.

Ha az eljárás lefolytatásáért az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél jogszabály alapján nem köteles illeték vagy díj fizetésére, úgy a hatóság az illetékekről szóló törvény szerinti általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összeget, illetve ennek kétszeresét fizeti meg a központi költségvetésnek.

(3) Az (1), illetve a (2) bekezdés szerinti összeget a hatóság saját költségvetése terhére a fizetési kötelezettséget megállapító döntés jogerőssé válásától számított nyolc napon belül fizeti vissza az ügyfél számára, illetve fizeti meg a központi költségvetésnek.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).

Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő (minimum OKJ-s, TB végzettségű) TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását –beleértve az előírt (megállapító, elutasító stb.) határozatok meghozatalát is- nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.
A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

bluejuniper # 2015.11.25. 14:49

Tisztelt intentio

2015.11.23. 08:32

Köszönöm a szíves tájékoztatást.

bj

bluejuniper # 2015.11.25. 15:53

Tisztelt intentio,

Előző kérdésemhez kapcsolódóan kérdezném,az előre egyeztetett és kiírt szabadságról (rendes, fizetett)a munkáltató kijelentheti, hogy nem tudok mégsem szabadságra menni a "hiányzás" vagyis a betegállomány miatt?

Mindez betegállomány alatt még, írásban lett közölve a szabadság megkezdése előtt 8 nappal.

Azt tudom hogy a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek esetén vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, illetve a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja.Ha jól tudom 15 nappal előtte kell (ene) értesítenie)

*

Valamint megteheti e,hogy azt a 7 db szabadság napot amelyről a munkavállaló rendelkezik (fél év esetén 4 ha kerekítünk) nem adja ki mégsem arra hivatkozva hogy azokon a napokon más is szabadságon van?

Javaslata arra irányul hogy januárban legyen kivéve a szabadság (úgy hogy idén még nem lett kivéve szabadság nap (fél évről beszélünk)

Előre is megköszönve segítégét,

bj

intentio # 2015.11.26. 07:10

T. bluejuniper!

Kérdése nem tb. ellátással (táppénz), hanem szabadsággal kapcsolatos, ezért javaslom egy ennek megfelelő topicba feltenni.

Egyebekben úgy látom, hogy a Munka Törvénykönyvének vonatkozó előírásait ismeri.

Természetesen a munkáltató a gyakorlatban szinte bármit megtehet, azonban ezen magatartása nem mindig minősül jogszerűnek.

Tekintettel arra, hogy Ön is úgy fogalmaz, miszerint a munkáltatója javaslatot fogalmazott meg próbáljanak úgy megállapodni, hogy az mindkét fél számára elfogadható legyen.

intentio # 2015.11.26. 07:13

táppénz 2015.11.25. 07:58
Tisztelt tanácsadók!
Stoke betegségem miatti, betegszabadság utáni táppénzem 2016 január végén jár le. Szeretném tudni azt,-mivel új év kezdődik,- jár-e a betegszabadság, és az egy évbe beleférő táppénz, annak letelte után számítandó, tehát 15 nappal eltolódik.
Válaszukat köszönöm.

Tisztelt Kérdező!

Röviden: Most nem jár, a táppénz igényjoga nem tolódik el 15 (munka) nappal.

Hosszabban:

  • Úgynevezett áthúzódó táppénz esetén, azaz ha a táppénz 2015-ben kezdődött és folyamatosan fennállva áthúzódik 2016-ra akkor a táppénz ellátást folyamatosan folyósítani kell addig, amíg a biztosított keresőképessé nem válik, vagy a táppénz jogát ki nem meríti.
  • Amennyiben ezt követően 2016-ban ismét keresőképtelen állományba kerül a 2016-ra őt megillető 15 munkanap betegszabadságot ekkor kell kiadni.

(Ha pl. csak 2016 augusztusában lesz ismét keresőképtelen beteg a 2016-ra járó betegszabadságot 2016 augusztusában fogják kiadni/elszámolni.

gyanita85 # 2015.11.26. 13:18

Köszönöm a bőséges választ, igen így átolvasva, látom már, hogy nekem is vannak jogaim!
Még egyszer köszönöm!

Maszat007 # 2015.11.27. 06:18

Tisztelt Szakértők!
Hivatásos állományúkent az az orom ért, hogy kisbabát várok. Veszélyeztetett terhesnek lettem nyilvánítva.Mivel munkahelyemtol közel 70 km-re elek, a lakhelyem szerinti háziorvos vett táppénzre.Elvileg az 57/2009es együttes rendelet alapján 15napot meghaladó betegség eseten az alapellátás orvoshoz kellene kerülöm, aki viszont tőlem 70km-ér van, és jelenleg heti 1-2 nap rendel összesen. Táppénz alatt nem jár munkába járás útiköltség térítés sem, így nemcsak számomra megerőltető, de költséges is lenne hozza járnom. Másrészt nem tudom, ez az örömteli állapot mennyire tekintendő betegségnek.Minden szükséges vizsgálatra, vérvételre lakóhelyemen került eddig is sor, háziorvosom mindenben a segítségemre volt. Van-e arra lehetőségem, hogy továbbra is ő tartson táppénzen és az orvosi ellátásokat is ő hajtsa végre?
Segítségüket nagyon Koszonom!

intentio # 2015.11.27. 12:03

Maszat007 2015.11.27. 07:18

Tisztelt Szakértők!
Hivatásos állományúkent az az öröm ért, hogy kisbabát várok. Veszélyeztetett terhesnek lettem nyilvánítva.Mivel munkahelyemtol közel 70 km-re elek, a lakhelyem szerinti háziorvos vett táppénzre.Elvileg az 57/2009es együttes rendelet alapján 15napot meghaladó betegség eseten az alapellátás orvoshoz kellene kerülöm, aki viszont tőlem 70km-ér van, és jelenleg heti 1-2 nap rendel összesen. Táppénz alatt nem jár munkába járás útiköltség térítés sem, így nemcsak számomra megerőltető, de költséges is lenne hozza járnom. Másrészt nem tudom, ez az örömteli állapot mennyire tekintendő betegségnek.Minden szükséges vizsgálatra, vérvételre lakóhelyemen került eddig is sor, háziorvosom mindenben a segítségemre volt. Van-e arra lehetőségem, hogy továbbra is ő tartson táppénzen és az orvosi ellátásokat is ő hajtsa végre?
Segítségüket nagyon Koszonom!

Magyarországon szabad orvosválasztás van, keresőképtelenséget bármely olyan orvos igazolhat, akinek az egészségbiztosítóval finanszírozási szerződése van.

A hivatásosokra vonatkozó eltérő rendelkezést, illetve az ön által hivatkozott 57/2009 es együttes rendeletet (milyen rendelet?? BN?HM?EüEM?) nem ismerem, így arról nyilatkozni nem tudok.

A terhesség-betegség vonatkozásában az OEP az alábbiak szerint foglalt állást.

Felmerül valóban a kérdés, hogy a terhesség betegség-e. Véleményünk szerint a
terhesség nem betegség, azonban ha a terhességi ideje alatt a kismama egészségi
állapotában olyan változás következik be, amely az anya, vagy a magzat egészségét
veszélyezteti, tehát a kismama veszélyeztetett terhesnek minősül és keresőképtelen
állományba kerül, úgy adott helyzetben ezen állapot betegségnek tekintendő.

A teljes anyagot itt találja:

Tájékoztató a társadalombiztosítási kifizetőhelyek részére a veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség idejére folyósított táppénz esetén fizetendő táppénz hozzájárulásról.

A közzététel napja: 2011. november 17.

http://www.oep.hu/…EKOZTATO.pdf

http://www.oep.hu/…tato_anyagok

Ebtv: 44. § Keresőképtelen,

  1. aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;
  2. aki várandóssága, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és csecsemőgondozási díjra nem jogosult;

1997. évi LXXXIII. törvény 45. §(2) A keresőképesség elbírálására az egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződésben nevesített orvosa és a keresőképesség elbírálására jogosító szerződést kötött orvos jogosult.

Regi86 # 2015.12.02. 22:48

Tisztelt Szakértők!

2015.november 17-től táppénzen vagyok és a terhességem 29. hetében járok. Pedagógus vagyok december 19-ig terveztem a munkába járást, de az élet nem így hozta. Osztályfőnök és munkaközösségi vezető is vagyok a szaktanári és fejlesztőpedagógus feladataim mellett. Nem hivatalos forrásból, de az igazgató úr az osztályfőnöki illetve munkaközösség vezetői pótlékomat munkáltatói döntésre hivatkozva november 30-tól meg akarja vonni tőlem...

Ezt megteheti? Nem kellene egy írásos indoklás a részükről? Nekem a kinevezés módosítást nem kellene aláírnom? Február 18-ra vagyok kiírva, tehát a csedet 21 nappal vissza január végétől igényelhetném, persze ez függ a szülés időpontjától is , nem ? Addig 9-es kódú táppénzen vagyok gondolom.?

A munkáltatóm egy időpontot kér tőlem, hogy mikor és meddig vagyok táppénzen, de ha folyamatos akkor hogyan milyen időpontot kér tőlem?
Milyen kötelességeim vannak a munkáltató felé? Milyen jogaim vannak ebben az ügyben?

Nagyon köszönöm a megtisztelő válaszukat!

sortie # 2015.12.07. 12:27

Regi86 2015.12.02. 23:48
Tisztelt Szakértők!
2015.november 17-től táppénzen vagyok és a terhességem 29. hetében járok. Pedagógus vagyok december 19-ig terveztem a munkába járást, de az élet nem így hozta. Osztályfőnök és munkaközösségi vezető is vagyok a szaktanári és fejlesztőpedagógus feladataim mellett. Nem hivatalos forrásból, de az igazgató úr az osztályfőnöki illetve munkaközösség vezetői pótlékomat munkáltatói döntésre hivatkozva november 30-tól meg akarja vonni tőlem...
Ezt megteheti? Nem kellene egy írásos indoklás a részükről? Nekem a kinevezés módosítást nem kellene aláírnom? Február 18-ra vagyok kiírva, tehát a csedet 21 nappal vissza január végétől igényelhetném, persze ez függ a szülés időpontjától is , nem ? Addig 9-es kódú táppénzen vagyok gondolom.?
A munkáltatóm egy időpontot kér tőlem, hogy mikor és meddig vagyok táppénzen, de ha folyamatos akkor hogyan milyen időpontot kér tőlem?
Milyen kötelességeim vannak a munkáltató felé? Milyen jogaim vannak ebben az ügyben?
Nagyon köszönöm a megtisztelő válaszukat!

Tisztelt Kérdező!

  • Első kérdésére a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodája tud érdemi tájékoztatást adni.
  • A keresőképtelenség kezdetét az orvos nagyalakú orvosi igazolással köteles igazolni, amely 7 napig igazol keresőképtelenséget, majd kéthetente egy un. folyamatos orvosi igazolást fog kiállítani, melyet köteles a munkáltatónak átvételi elismervény ellenében leadni.

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

  • A kódot az orvos jogosult eldönteni. 9-es kódot csak veszélyeztetett terhesség esetén lehet használni, egyéb esetben az orvosi igazolásra 8-as kód kerül.
  • A táppénzre való jogosultságot a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának kell leigazolni.

    Vhr. 42. § (1) A táppénz és baleseti táppénz folyósításának 240. napját követő tizenöt napon belül a táppénzt folyósító szerv köteles a keresőképtelenséget igazoló orvost és a biztosítottat értesíteni a biztosított táppénz, baleseti táppénz jogosultsága megszűnésének időpontjáról.

  • A csed-et nem 21, hanem 28 nappal korábban igényelheti.

102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről

10. § (1) A keresőképtelenség okát a 2. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban megjelölt orvos a biztosított dokumentációjában rögzíti, továbbá kiállítja az 5. számú melléklet szerinti „Orvosi Igazolás a keresőképtelen (terhességi) állományba vételről” elnevezésű nyomtatványt. Tartós keresőképtelenség esetén a keresőképtelenségi állomány 8. napjától a keresőképtelenség igazolására a 6. számú melléklet szerinti az „Orvosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről” megnevezésű, nyomtatványt kell - legalább 2 hetenként - kiállítani. Az 5. és 6. számú mellékletek szerinti igazolásokat az orvos munkahelyi és személyi orvosi bélyegzője olvasható lenyomatával, valamint aláírásával ellátva és a rendelő címét feltüntetve kell a beteg részére átadni.

(2) A kórházi kezelés idejét az „Igazolás fekvőbeteg-gyógyintézetben történő gyógykezelésről” elnevezésű, 7. számú melléklet szerinti nyomtatványon kell igazolni.

  • A betegségi kódokat a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

127. § (1) Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni.

(3) A szülési szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen.

6.§ (2) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott.

(4) Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges,
azaz pl., hogy mikortól keresőképtelen és az várhatóan meddig tart.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő (minimum OKJ-s, TB végzettségű) TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását –beleértve az előírt (megállapító, elutasító stb.) határozatok meghozatalát is- nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.
A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Renike17 # 2016.01.06. 09:42

Tisztelt Szakértő!
Kérésse, kérdéssel fordulok Önökhöz.
19 hetes terhes vagyok. Okt1-től vagyok bejelentve 8 órába, azelött 2012-től 4h-ás munkaviszonyom volt, megszakítás nélkül. Ha most megyek el táppénzre, akkor kevés lesz az összeg amit kapok. Még tudok dolgozni és dolgozhatok is. Kérdésem az lenne, hogy segítsenek nekem, hogy mit és hogyan tovább.... munka, szabadság, betegszabadság...?
Előre is köszönöm:Reni

Rexor # 2016.01.06. 13:50

Ezt neked kell tudnod. Ha munkaképes vagy és tudsz dolgozni akkor a legjobban természetesen a normál munkabéreddel jársz.

Bodza2016 # 2016.01.12. 17:00

Tisztelt Szakértők!

Veszélyeztetett terhesként táppénz alatt itthonról végeztem el a munkámat,melyért - ideális esetben - teljesítmény alapú jutalékot kapunk.(A cég termékeire nem személyesen,hanem tf-on vettem fel megrendelést,a közvetlen főnökömmel való egyeztetés után.)A sikeres teljesítés után viszont nem fizetik ki a jutalékomat,arra való hivatkozással,hogy "törvényileg" ez nem megoldható,a táppénzzel való összeférhetetlenség miatt.Erről sem előzetesen,sem azóta semmilyen konkrét tájékoztatást nem kaptam.
Kihez fordulhatok jogorvoslatért vagy mit tanácsolnak?

Köszönettel:
B.

Zengőbérci # 2016.01.13. 08:36

Bodza2016 2016.01.12. 18:00
Tisztelt Szakértők!
Veszélyeztetett terhesként táppénz alatt itthonról végeztem el a munkámat,melyért - ideális esetben - teljesítmény alapú jutalékot kapunk.(A cég termékeire nem személyesen,hanem tf-on vettem fel megrendelést,a közvetlen főnökömmel való egyeztetés után.)
A sikeres teljesítés után viszont nem fizetik ki a jutalékomat,arra való hivatkozással,hogy "törvényileg" ez nem megoldható,a táppénzzel való összeférhetetlenség miatt. Erről sem előzetesen,sem azóta semmilyen konkrét tájékoztatást nem kaptam.
Kihez fordulhatok jogorvoslatért vagy mit tanácsolnak?
Köszönettel:
B.

Tisztelt Kérdező!

Az elvégzett munkáért a munkavállaló a munkaszerződésben meghatározott munkabér illeti meg.

Az, aki keresőképtelen és munkáját nem tudja ellátni –amennyiben az egyéb, jogszabályi feltételekkel rendelkezik- keresetpótló juttatásként táppénzt kap.

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 47. § (2) értelmében nem jár táppénz

  1. a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve, ha a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után.

Összegezve:

Főszabály, hogy az elvégzett munkáért munkabér jár.

Aki a keresőképtelenség alatt munkát végez és arra az időre munkabért kap, (megkapja a teljes keresetet) úgy arra az időre táppénzre nem jogosult.

Álláspontom szerint az elvégzett munkáért Ön elsődlegesen munkabérre jogosult, azaz a munkabérét ki kell fizetni, ezen tényt az egészségbiztosítónak/kifizetőhelynek be kell jelenteni, amely napokra táppénzre nem lesz jogosult. Erről az egészségbiztosító/kifizetőhely indokolással ellátott határozatban dönt.

(Természetesen tisztázandó, hogy milyen jogviszonyban áll, a szerződése kitér-e az otthoni munkavégzésre stb. azonban a tb. jogszabály egyértelműen fogalmaz aki a keresőképtelenség alatt munkát végez és a keresetét is megkapja keresetpótló juttatásra keresetveszteség hiányában nem jogosult.)

Bodza2016 # 2016.01.13. 20:55

Köszönöm megtisztelő vàlaszàt,sokat segít a tovàbbgondolkodàsban!

Szerződésemben nincs otthoni munkavégzésről szó,üzletkötőként több megyében terepmunkàt végzek,alapfizetés+teljesìtmény alapú bonusért.A munka összetett,ez a bizonyos megrendelésfelvétel elméletileg terepen történik,de mivel a terhesség problémàs volt autóba ülni nem volt javasolt,tf-on végeztem el(a munka ezen részét),100% felett teljesìtve(amitől a bonus jàr)
A probléma,hogy ez augusztusban & szeptemberben is megtörtént(tehàt két ilyen feladatot is elvégeztem),utólag nyìlvàn bonyolult(lehetetlen?)volna a tp helyett fizetést kérni.Ràadàsul talàn annyi jogos hogy a rendelésfelvételen kìvüli egyéb "terep-tevékenységeket" nem végezhettem el.(hozzàteszem a rendelésfelvétel volt a lényeg)
Mivel februàr végére vagyok kiírva szülni,gondolom "furcsa" lenne most lezàratni a tp-em,hogy lehetőség legyen a bér+bonus kifizetésére?Feltételezem a szülési szabadsàg -ami màrciustól következne a sorban - szintén nem teszi lehetővé eme pénz kifizetését.De akkor van-e megoldàs?Vagy annak ellenére,hogy Ők nem tàjékoztattak,csak a savanyú "tanulópénz" marad a lelkiismeretes munkàért?
Üdvözlettel:
B.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.01.13. 21:59

Tulajdonképpen jogosulatlanul kaptad a táppénzt.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.01.13. 22:01

Bocs, látom, ezt már Zengőbérci is mondta. De akkor mit nem értesz?