Immaculata
2017.03.18. 09:02
Méltányosságból adható táppénz a szülő jogán:
1997. évi LXXXIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
Fizetés nélküli szabadság
kérdező49
#
2017.03.18. 09:44
A munkáltató azért döntött úgy, hogy nem ad, mert nem talált arra vonatkozó paragrafust, hogy kérhető, illetve adható.
Kovács_Béla_Sándor
#
2017.03.18. 09:52
Ami nem tilos, azt szabad.
pupac81
#
2017.06.02. 07:23
Munkáltatóm engedélyével fizetés nélküli szabadságon vagyok. Augusztusban telik le. Nem mennék vissza utána sem dolgozni. Felmondásom mikor adjam be? Kötelezhetnek-e a felmondási idő letöltésére? Köszönöm
Kovács_Béla_Sándor
#
2017.06.02. 08:29
Ebből csak a második jogi kérdés, az is hibás. Törvény kötelez ugyanis a felmondási idő kitöltésére, nem a munkáltató.
Szaffis
#
2017.11.02. 17:09
Tisztelt Fórumozók!
Rendes felmondással mondtam fel a munkahelyemen, ahol 30 napos felmondási időm van. Az új munkahelyemen viszont hamarabb kell kezdenem vagy sajnos nem vesznek fel. A 30 nap vége előtt kiveszem a 6 nap szabadságomat, de 3 nappal korábban kell kezdenem. Fizetés nélküli szabadságra el lehet menni hivatalosan felmondási idő alatt arra a 3 napra? A főnök nem engedne el valószínűleg, ha kérvényezném, így ha nem megyek be, lehet belőle bajom vagy automatikusan fizetés nélküli szabadságnak tekintik ilyenkor? Esetleg ha ajánlott levélként beküldöm a fizetés nélküli szabadság kérelmet az elfogadható?
A választ előre is köszönöm szépen!
drbjozsef
#
2017.11.02. 19:11
Kérvényezed. Ha elenged jó, ha nem így jártál. Nincs királyi út.
Ha nem mész be, az igazolatlan távollét, és ha akarják perben kártérítést fognak ráverni. Ha közben már dolgozol máshol, akkor nemigen lenne esélyed védekezni.
Tudod, szerződésed van a mostani munkahelyeddel, és jogszerűen a felmondási időd végén hagyhatod ott őket.
wers
#
2018.01.08. 09:27
Fizetés nélküli szabadság esetény a munkáltató (HR) azt mondja, hogy azokra a napokra szünetel a munkaáltató és a munkavállaló között a jogviszony, és munkavállalónak erre a napra magának kellene fizetnie a tb járulékot. Mindössze egynapról van szó, és munkahelyi vezető engedélyével volt távol a munkavállaló. Szerintetek?
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.01.08. 12:29
Szerintem az nem fizetés nélküli szabadság, hanem engedélyezett távollét.
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.01.08. 12:30
Különben is: nem havibéres?
wers
#
2018.01.08. 12:35
„Szerintem az nem fizetés nélküli szabadság, hanem engedélyezett távollét.”
Mi a különbség? Fizetést nem érte. Igen, havi béres. Az év végén leállt a cég, de nem mindenkinek volt annyi fizetett szabadsága.
drbjozsef
#
2018.01.08. 15:58
Szerintem ezt könyvelő/adózós forumban kellene kérdezni, de ahogy a gugli találatait nézem, igaza lesz, három kivételtől eltekintve köteles az eü ellátás járulékát fizetni maga után a fizetés nélküli szabadságon lévő. Szerintem "tb"-t nem kell fizetnie ezen felül, hiszen az járulék/adó, amit a jövedelem után kell, ami az adott napra(időszakra) nincs, ahogy szolgálati idő sem, tehát a nyugdíjjárulék sincs.
nonolet
#
2018.01.08. 16:29
"Az év végén leállt a cég, de nem mindenkinek volt annyi fizetett szabadsága."
Akkor az állás idővel fizetendő...
Mivel a munkaadó a saját érdekkörében felmerült ok miatt nem adott munkát.
nonolet
#
2018.01.08. 16:31
Nem kényszeríthető
Miután a munkáltatót foglalkoztatási kötelezettség terheli, hangsúlyozni kell, hogy a fizetés nélküli szabadságot a munkáltató egyoldalúan nem rendelheti el. A munkáltatónak tehát nem csak joga megkövetelni, hogy munkavállalója a szerződésében vállalt órák erejéig rendelkezésére álljon, de kötelessége is munkával ellátni a munkavállalót erre az időre. Ezért a fizetés nélküli szabadsághoz minden esetben szükséges az érintett munkavállaló egyéni beleegyezése.
Fizetni kell a biztosítást!
Amennyiben a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van, a biztosítása szünetel, így az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultsága érdekében egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége keletkezik.
Kivételt ez alól a fent felsorolt esetek jelentenek, ez esetben a biztosítási jogviszony folyamatos. Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére irányuló kötelezettséget annak keletkezésétől számított 15 napon belül a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) kell bejelenteni.
Az erről szóló megállapodást nem kell a munkaszerződésbe foglalni, hanem külön okiratban is elkészíthető, amely tartalmazza a fizetés nélküli szabadság időtartamát és egyéb körülményeit (pl. a munkáltató milyen előzetes értesítési határidővel kötelezheti a munkavállalót munkavégzésre a fizetés nélküli szabadság eredetileg tervezett lejárta előtt). Annak sincs akadálya, hogy a munkáltató valamilyen díjazást erre a távollétre is fizessen a munkavállalónak.
nonolet
#
2018.01.08. 16:33
A fizetés nélküli szabadság lejárta után a munkavállalót az eredeti munkaszerződése szerint kell tovább foglalkoztatni, a jogviszony tehát jogfolytonosan fennmarad. Mivel ez alatt az idő alatt a munkavállalónak járulékalapot képező jövedelme nincs, a munkavállalónak számolnia kell azzal, hogy erre az időre nem is minősül biztosítottnak és szolgálati időt sem szerez. Bármilyen alacsony jövedelem folyósításával azonban biztosítottá válik, ám ha nem kapja meg legalább a minimálbért, szolgálati időt csak a minimálbér és a havi jövedelme arányában fog szerezni.
A fizetés nélküli szabadság tnem számít munkában töltött időnek a szabadságra való jogosultság szempontjából sem. Az ezen időszakra eső időarányos szabadságra való jogát tehát elveszíti a munkavállaló. Emellett a végkielégítésre való jogosultság szempontjából sem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg.
nonolet
#
2018.01.08. 16:35
Szóval, nagy genya az a munkaadó
amelyik
a kérdésben leírt módon jár el...
A munkavállaló pedig egy balfasz, ha belemegy.
wers
#
2018.01.09. 10:20
Köszönöm a válaszokat. A cég azért nem annyira gonosz és igazságtalan, vagyis nem mindig. Az egyik esetben inkább a munkavállaló prólkozott, hátha elsumákolhatja, hogy már nincs ennyi szabija. Ill. nem volt érthető néhány esetben, pl. a 3,75 időarányos fizetett szabi miért 3. De legyen. De csak az év végefelé létesített munkaviszonyoknál volt-van kavarc, a munkáltató júliusban kiadta, mikor lesz az évben az utolsó munkanap.
nonolet
#
2018.01.09. 11:45
Mondom: a cég nem küldhet fizetés nélkülire!
CSAK a dolgozó kérhet fizetés nélkülit...
wers
#
2018.01.09. 12:59
Azt tudom. Végül is a munkavállaló kérte, ill. valaki másképp kerekített. Azt még mindíg nem teljesen értem, amit KBS írt. „Szerintem az nem fizetés nélküli szabadság, hanem engedélyezett távollét.”
Az csak nézőpont kérdése, hogy a munkáltató kötelezi-e, ha az év utolsó napjaira jó előre szabadságot ad ki a dolgozónak, csak menet közben nem ellenőrizte, hogy mennyit vett ki a munkavállaló előtte. Az is talán a munkavállaló hibája, ha egy - két jegyű számok kivonása, összeadása nehezen megy.
nonolet
#
2018.01.09. 13:05
"nem teljesen értem, amit KBS írt. „Szerintem az nem fizetés nélküli szabadság, hanem engedélyezett távollét.”
Távollétre JÁR az állásidős bér.
(távolléti díj)
nonolet
#
2018.01.09. 13:09
"Végül is a munkavállaló kérte"
Kérte?!! van róla írás is?
Mert ennyire hülye munkavállalót én még nem láttam, soha-sehol.
Aki a távolléti díjas nap(ok) helyett fizetés nélkülit kérne magának.
Ezzel nem csak pénzt veszítve,
de még a saját nyakába véve
az ügyintézés (bevallás) terhét is.
Ne már... van ilyen vakegér is?
drbjozsef
#
2018.01.09. 13:36
„hogy mennyit vett ki a munkavállaló előtte. Az is talán a munkavállaló hibája, ha egy - két jegyű számok kivonása, összeadása nehezen megy.”
Egészen biztosa az, hiszen a szabadságot nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltató adja ki.
drbjozsef
#
2018.01.09. 13:38
Bocsánat, fordítva : egészen biztosan nem az, a munkáltató adta ki a szabadságokat, neki kell számolnia (pláne, ha szólt előre, mire számítson a munkavállaló). Persze elvileg a szabadnapok kiadására vonatkozó jogszabályt be kellene tartania, de ettől elég nagyvonalúan el szoktak tekinteni úgy a munkavállalók, mint a munkáltatók.
wers
#
2018.01.09. 13:42
„Egészen biztosa az, hiszen a szabadságot nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltató adja ki.”
:) na erről tudnék mesélni. Többnyire a nyári leállásokról derül ki, hogy a mégis munkavégzést kell, hogy végezzeekn, mert ...... Épp a munkáltató lenne sokszor nagy bajban, ha tényleg elmenne mindenki szabadságra, és szó szerint betartaná mindenki a törvény eme részét.
nonolet
#
2018.01.09. 16:07
A kiadott szabadságról is bármikor visszarendelhető a munkavállaló... nem is túl komoly indokkal is.
