Igen, a második eset nem kérdés, hiszen akkor táppénz jár, szabadságot nem kell kivenni.
A minek ment oda esete a kérdés. Ekkor táppénz nem jár, nem keresőképtelen az illető. Amíg a szabadságkeret tart, addig oké, de utána mik az opciók? Én úgy tudom, hogy fizetés nélküli szabadságra nem küldheti a munkáltató, az utasítás mégis ez. Van valami törvényes feloldása ennek a helyzetnek?
Miért küldené fizetés nélküli szabadságra? Nincs munkavégzés - nincs bér. Örüljön az a munkavállaló, ha nem mondd fel neki a munkáltató azonnali hatállyal. (Az, ha a munkavállaló szándékosan idéz elő egy olyan helyzezet, amelyben nem tud eleget tenni a munkavégzési kötelezettségének, akkor a munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szegte meg jelentős mértékben.)
Köszönöm a választ, ez így logikusan hangzik.
Igazolt távollét, juttatás nélkül.
Én mondjuk kirúgnám, nem volt kötelező tudtommal az Adrián nyaralni.
zokni báb
„az is szerepel az utasításban, hogy akinek nincs elegendő szabadsága, az köteles fizetés nélküli szabadságot kivenni......Jól gondolom-e, hogy ez utóbbi kitétel nem törvényes, hiszen a fiz. nélk. szab.-ot csak a munkavállaló kérheti, vagy közös megegyezéssel dönthetnek így?”
Közösen megegyeztek, hogy vagy veszel ki önszántadból fizetés nélküli szabadságot, vagy igazolatlannak fogják minősíteni a távollétedet és még akár az elbocsátást is megkockáztatod. Ez gondolom azért eléggé meggyőző érv, ugye? Azt azért nem várhatod el, hogy fizessék a teljes karantén időszakodat csak azért, mert már elfogyott a fizetett szabid a nyaralásra.
Abban ugyanis efi99-nek igaz van, hogy nem volt kötelező a jelen helyzetben mondjuk az Adrián nyaralni (ezt ugyebár nem tudjuk, hogy miért is kell karanténba vonulnod, csak sejtjük). Én se mentem külföldre, pedig eddig minden évben külföldön töltöttem el a nyaralásomat. Pedig engem senki sem kötelezne vállalkozóként fizetetlen szabira, hiszen eleve minden egyes "kivett" szabadságom fizetetlen. :-)
Köszönöm a válaszokat, ez így elég egyértelmű. Nem magam miatt kérdezem, szakszervezeti bizalmi vagyok, és az egyik kollégám kérdezte, mert külföldre akar utazni (egyébként csak egy hétvégére esküvőre, nem nyaralni, bár ez a végeredmény szempontjából mindegy). Nekem is kb ez volt az első reakcióm, de elbizonytalanított, mert állítólag valahol azt olvasta, hogy mivel a munkáltató nem rendelhet el fizu nélküli szabit, állásidőnek számít az ilyen. De ezek szerint a B opció a kirúgás :D
Még az merült fel bennem közbem, bár az már táppénz topik, hogy amúgy ha kontaktkutatás után kerül valaki tünetmentesen házi karanténba, akkor kötelező a táppénz? Vagy home office is lehetséges, normál bérezéssel?
„mivel a munkáltató nem rendelhet el fizu nélküli szabit, állásidőnek számít az ilyen.”
Nono, állásidő akkor jöhet szóba, ha a munkáltató valamilyen ok miatt nem tud munkát biztosítani, a munkavállalók munkavégzésre készen állnak. De itt fordítva van, a munkáltató tud munkát adni épp a munkavállaló nem jelenhet meg a munkahelyén.
Ha ilyen kor a munkáltató felajánlja a fizetésnélküli szabadságot akkor azzal azt jelzi, hogy kérelem esetén el fogja azt fogadni - jelenleg még nincs a kötelezően adandó okok között a hatósági karantén.
„Vagy home office is lehetséges, normál bérezéssel?”
Persze, lehetséges - de ez a munkáltató egyoldalú döntése.
Utóbbi biztos, hogy nem törvényes.
Egy éve nyugdíjas vagyok,de megszakítás nélkül tovább dolgoztam.A járvány alatt,minket,nyugdíjasokat fizetésnélkülire küldtek,mert nekünk már van egy jövedelmünk.Közel 6 hónapig voltam itthon.Két hete visszahívtak,azóta újra dolgozom.A kérdésem:Ilyenkor az egész éves szabadságkeret jár,vagy csak időarányosan?
Nem, a fizetés nélküli szabadság idejére nem jár szabadság. Az leginkább a ledolgozott munkanapok után jár.
Köszönöm a választ!Csak azért gondolkodtam rajta,mert azt olvastam,hogy a kettőnek semmi köze egymáshoz,és pl a gyesen lévők is utólag megkapják a szabadságkeretet...
„Dracsi
”
2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
59. A szabadság
115. § (1) A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.
(2) Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában
tartama.
Fentiekből látható, hogy a szabadság szempotjából nem minősül munkában töltött időnek a fizetésnálküli szabadság időtartama. (Ez alól csak a GYED, GYES miatti fiznélküli a kivétel.)
Pontosabban (hatályos 2020.IX.1-től):
55. § (1)
Elháríthatatlan ok lehet-e a koronavírus miatti kényszer fizetés nélküli szabadság?
„Elháríthatatlan ok lehet-e a koronavírus miatti kényszer fizetés nélküli szabadság?”
Nekem kicsit nehezen fér bele az értelmezésbe, hisz azért van a fizetésnélküli szabi mert nem tudja fizetni, munkát adni, de nem akarják a munkaviszonyt megszüntetni. Erre az időre fizetett szabit számolni? Főleg, hogy a munkáltatók előbb a fizetettet szokták kiadni csak utána kezdeményezik a fizetés nélkülit (mert már nincs fizetett).
A fizetett szabadság elsődleges célja, hogy a munkavállaló kipihenje a munkanapokat. Gondolom én. H
De majd csak megtudjuk mire is gondolt a szerző.
„Elháríthatatlan ok lehet-e a koronavírus miatti kényszer”
Én azt mondanám, igen.
Legyen úgy.
Most így szeptember vége felé talán látni valahogy az év végét. Ha pl. januárban kénytelen egy munkáltató bezárni a bótot ill. csökkenteni, eggyel több ok lesz, hogy inkább felmondjon.
„Főleg, hogy a munkáltatók előbb a fizetettet szokták kiadni csak utána kezdeményezik a fizetés nélkülit (mert már nincs fizetett).”
Azt azért ne felejtsük el, hogy több szabit "kiadni" nem tilos. Fizethet a munkáltató akkor is, ha nem tud munkát biztosítani. Viszont fizetés nélkülire nem "kényszeríthet" senkit. Azt a munkavállaló is elfogadta.
Arra az 55.§(1) "k" pontjára akkor kell hivatkozni, amikor még nem "kérte" a fizetés nélküli szabadságot. Utána már eső után köpönyeg.
„Fizethet a munkáltató akkor is, ha nem tud munkát biztosítani.”
Persze hogy fizethet. De ha nincs bevétele akkor abból elég nehéz. Ha nincs tartalék akkor nem tud fizetni.
Ez a munkáltatónak sem egyszerű, ezt ők sem tudják elhárítani.
Nem írtam azt, hogy egyszerű.
Valószínűsítem, hogy ez a jogszabály nem igazán fog segíteni senkin sem.
Kicsit más de ezt a jogszabályt olvasva nem is volt olyan halva született kérdése egy kollégánknak aki érdeklődött, ha a munkahelyen ill. munkavégzés közben kapja el a koronavírust, az munkahelyi baleset lesz-e.
A kérdés nem rossz, de ahogy a pedagógusok szívatásán is látszik, nem az a kérdés, hol kaptad el : hanem az, hogy hogyan bizonyítod hogy hol kaptad el.
„hogyan bizonyítod hogy hol kaptad el”
Persze az elég nehéz, de a munkahely sem tudja bizonyítani hogy nem, ha kiderül, hogy a munkavégzés közben találkozott vírusossal.
Itt nem csak a munkatársak megfertőzése volt a kérdés, hanem azon munkavállalóknál, akiknél sok a külsős kapcsolat. Beszerzők, raktár, logisztika stb.
Mert szerinted ez baleset?