Bazs- 2010.07.20. 22:47
1997. évi LXXXIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
(7) A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósításának az ideje.
1997. évi LXXX. törvény
a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
8. § Szünetel a biztosítás:
- a fizetés nélküli szabadság, a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés, valamint az igazolatlan távollét időtartama alatt, kivéve
- ha a fizetés nélküli szabadságot háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása vagy nyolc évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermeknevelési támogatásra való jogosultság vagy tizennégy évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermekgondozási segélyre való jogosultság, illetőleg tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén vették igénybe,
- ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, illetőleg munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt;
3.
- az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt is, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette;
- az ügyvéd, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő biztosítása arra az időtartamra, amelyre kamarai tagságát szünetelteti;
39.§ (2) Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-t) pontja, valamint a 13. § szerint sem jogosult, köteles a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.
Nyugdíj szempontjából ez az idő nem tekinthető szolgálati időnek. Amennyiben kéri, úgy külön megállapodás és járulékfizetés mellett szolgálati időként figyelembe vehető. Lásd Tbj. 34.§.
„Mi történik akkor, ha valaki pl. 25 napig van fn. szabadságon, utána 5 napot dolgozik, majd megint elmegy pl. 25 nap fn. szabadságra ? Ilyenkor hogy alakul a biztosítási jogviszony folytonossága ?
Köszönöm előre is a segítséget.”
A fentiek alapján a biztosítása (Eb. ellátásokra való jogosultság szempontjából) folyamatos, de a biztosítás szünetelése alatt, az 1. naptól köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni! Tárgyban hatáskörrel és illetékességgel az állami adóhatóság (APEH) az illetékes.
Jelen esetben nem alkalmazható az Ebtv. 29.§. (9)!!!!
Lásd:1997. évi LXXXIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
(9) Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítási jogviszonynak, illetve a Tbj. 16. § (1) bekezdés a)-o) és s) pontjában meghatározott jogosultsági feltételnek a megszűnését követően
- 45 napig marad fenn, amennyiben a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt,
- amennyiben a jogosultsági feltétel fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor ezen időtartammal hosszabbodik meg,
- 45 napig marad fenn, ha a jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál hosszabb ideig állt fenn és az utolsóként megszűnt jogosultsági feltétel nem állt fenn 45 napig, de a két jogosultsági feltétel fennállása között 30 napnál kevesebb nap telt el.
(10) A (9) bekezdésben foglaltak a biztosítás szünetelése esetén nem alkalmazhatók.!!!!
