Végrehajtás alatt árverés előtt ingatlant vásárolni

"Szeretnék részükre jelentős fizetési kedvezményt adni"
"Az árverés alatt lévő ingatlan,"

CSAK a te javadra zajlik az árverés?
(te vagy az egyetlen hitelező?)

És szeretnéd végre lezárni az ügyet
Cserébe megkapni az ingatlant úgy ahogy éppen van...

HA ez a helyzet, akkor köss "Egyezséget" velük!
Azzal az ügy lezárható tetszés szerinti alkuval.

Tisztelt "nonolet"!
Köszönöm szépen a választ.
Közben én is utána néztem, a gondviselő/gyám kötelességének, felelősségének.
Valóban ír ilyenről a törvény, de nincs hatóság, aki foglalkozna az üggyel.
Azzal sem, hogy a kiskorúak ingatlan vagyoni ügyeit kezelné, és szerintem azzal sem foglalkozik senki, hogy az egyébként kulturált övezetben lévő 13 éve épült családi házat elkezdték szétbontani.
Ezzel, csak a tulajdonosok károsulnak.
Én, mint végrehajtást kérő, nem tartok igényt az ingatlanra, mert jól érzem magamat a mostaniban, üzletelni pedig semmi kedvem 62 évesen.
A végrehajtó rendesen kezeli az ügyet, hibát nem követ el szerintem, mindenkit időben értesít.
Valószínűnek tartom, hogy a gyám, és a gyámhatóság nem teszi meg a tőlük elvárható segítséget, és intézkedést a kiskorúak ügyének rendezéséhez, vagyoni értékük megőrzéséhez.
Arról nincs tudomásom, hogy az illetékes helyhatóság tesz-e valamit a további károkozás megakadályozására, mivel egyáltalán nem természetes amortizáció, hogy a nyílászárók eltűnnek egy épületről, mely egy sűrűn lakott utcában van, és a födémet beszakítják.
Valószínűnek tartom, hogy egyezségre csak az örökösök nagykorúsága elérésekor kerülhet sor.
Még egyszer köszönöm a választ.

A kérdésem az volna, hogy árverés és licit alatt álló ingatlan tulajdonjogát eladhatja-e annak tulajdonosa az árveréstől függetlenül. Gondolok itt arra, hogy az mbvk oldalán egy árverésre feltett lakást kinéztem megvételre, pontosabban licitálásra, s láttam, hogy már két licitáló is volt az ingatlanra. Mielőtt azonban befizettem volna a regisztrációs díjat a licitáláshoz, felhívtam a megadott végrehajtót, időpont egyeztetése végett, hogy megtekinthessem a lakást. Azonban közölte a végrehajtó, hogy már nincs mit megnézni, s ugyan nem járt le az árverés licitideje, de le lett szedve az ingatlan a végrehajtói kamara oldaláról is, mivel az árveréstől függetlenül, a tulajdonos közvetlenül eladta az ingatlant egy vevőnek (gondolom a végrehajtási jog bejegyzésével együtt.) Kérdésem az volna, hogy ez lehetséges-e, s nem csak a licitálás hivatalos meghirdetése előtt van jogi mód az ingatlannak a bejegyzési jog további tűrésével együtt történő megvásárlásra, s az árverés alatt nem? Tehát az árverés meghirdetése nem-e von jogi következményeket, tiltásokat maga után, vagy az esetleges licitálók valóban teljesen kiszolgáltatottak e szemszögből, s akár a semmire licitálhatnak, és nincs valós foglalási jog az ingatlanra a licitjeik mögött? S még egy kérdés, ha a végrehajtó egy jogtalan cselekményről, egy jogtalanul megvalósult adás-vételről tájékoztatott, akkor hol lehet ez ellen szót emelni? A végrehajtói kamaránál lehet panaszt tenni, lévén végső sorban a bírósági végrehajtó, akinek a végső beleegyezése kellett az ingatlanvásárláshoz? Vagy ez tőle függetlenül is kivitelezhető lehetett, főként ha ez egy törvénytelen tulajdonjogszerzés? S ha mindez igaz és jogos, akkor bármelyik árverésben való részvételkor erre lehet számítani, hogy akár nem valós ingatlanra licitálok, s teszem kockára a pénzemet? S mindezt a vht. mely paragrafusa engedélyezi, illetve annak szellem miért nem tiltja? Válaszukat előre is köszönöm.

Egyszerű a dolog. Ki volt tűzve az árverés, volt már érvényes vételi ajánlat is. Az adóstól közben valaki megvette a az ingatlant, és a vételárat kicsengette a végrehajtónak. Bizonyára annyit fizettek, amiből az összes hitelező és a végrehajátsi költségek is kifizethető, ezért az árverés okafogyottá vált, a végrehajtó az árverési hirdetményt visszavonta.
Ez teljesen szabályos. Akkor nem vonható vissza a hirdetmény, ha az árverést mellőző vételár nem elegendő ahhoz, hogy az árverés okafogyottá váljon.

„mindezt a vht. mely paragrafusa engedélyezi”
5. § (1) bekezdés.

Tisztelt Fórumtársak!

Lakáshitel igénybevételével vajon lehetséges végrehajtás alatt levő ingatlant megszerezni (árverésen vagy azon kívül)?
Van valakinek ilyen ügyben tapasztalata?

Kedves Fórumozók!
Árverésen kívül, de árverési vétel hatályával tettem ajánlatot egy ingatlanra. 3 tulajdonos van, ebből kettő ok, nyilatkoztak. Kérdésem az lenne, hogy a harmadik tulajdonosnak is kell nyilatkoznia ahhoz, hogy az ajánlatot elfogadják, vagy csak a végrehajtási joggal rendelkező feleknek? A másik kérdésem, hogy elég sok érintett van az ügyben. Én mit tehetek azért, hogy lehetőleg mindenki elfogadja az ajánlatot?

Körbejárod Őket és mindenkinek a nyilatkozatát beszerzed. Mint az adós és mind a végrehajtást kérők oldaláról.

Pld. a tulajdonosok egyetemleges adósok? Mindháromnak van a tulajdonrészére bejegyezve végrehajtás?

A 157. § egyértelműen fogalmaz, mi a feltétele az árverésen kívüli értékesítésnek
- A felek (valamennyi adós és vh-kérő) kérhetik (szó szerint: "az ő kívánságukra") a végrehajtót, mégpedig egyhangúlag. Tehát nem nyilatkozat, nem beleegyezés, hanem kérelem.
- A kérelemben (egyhangúlag) meg kell jelölni a vevő szeméylét, és az ingatlan becsértékét (tkp. vételárát).
- Továbbá, ha ezeken kívül akad olyan személy, akinek az ingatlannyilvántartásba bejegyzett - a 137. §-ban fel nem sorolt - joga van, az árverésen kívüli eladáshoz az ő beleegyezése szükséges. Tehát nem nyilatkozat, nem kérelem, hanem beleegyezés.
Négy-ötnél több vh-kérő esetében szinte lehetetlen, hogy mindenki kérje, továbbá az Intrum és az OTP Faktoring kifejezett bele szoktak köpni a levesbe, úgyhogy ha ezek valamelyike a vh-kérők között van, akkor felejtős a történet.
Ha a felajánlott vételár mindent fedez, akkor elég, ha egyedül az adós kéri. Ez mondjuk, eléggé magától értetődő.

A háromból kettőre van bejegyezve végrehajtás.
Sajnos ötnél több vh-t kérő van.
A körbejárást úgy kell érteni, hogy felhívom? Szóba állnak velem egyáltalán?
A 157 szerint tehát nem egy ajánlatot kapnak a vh-t kérők és az adósok, amit el kell fogadniuk pl. egy nyilatkozat formájában, hanem nekik kell kérvényt benyújtani? Ez csak akkor van, ha a vételár fedezi az adósságot nem?

Kedves Fórumozók!
Mi történik akkor, ha egy lakásra való licitálas során nem az enyém a legmagasabb licit. Befizettem a végrehajtó irodánál az árverezési előleget. Ezt visszakapom teljes mértékben rövid határidőn belül egy összegben, vagy levonásra kerülnek valamiféle költségek ( pl. feldolgozási díj, stb. ) és eltart hónapokig mire visszajut a befizetett pénz hozzám?

Na, álljon már meg a menet! Az ingatlanértékesítésbe az a vh-kérő szólhat bele, akinek a javára be van jegyeztetve a vh-jog. A többi nem is tud az ingatlanról. Ebben az esetben az adós(ok)on kívül 2 vh-kérőnek kell a kérelme, a többié nem. Csak a többi vh-kérő meg ne tudja...

Gerbera317 most már teljesen elvesztettem a fonalat.
A három tulajdonos közül kettő nevére van bejegyezve összesen (le sem merem írni) 16 végrehajtási jog mind mástól, van közöttük olyan is, ami mindkettő tulajdonost érinti. Azt szerettem volna megtudni, hogy így mekkora esélyem van megvenni az ingatlant árverésen kívül, de árverési vétel hatályával, ill. mit tehetek azért, hogy elfogadják az ajánlatom.
Ha ez az egész teljesen reménytelen, akkor az árverés még szóba jöhet, mert még nem volt meghirdetve, csak akkor gondolom az egyik végrehajtási joggal rendelkező félnek kellene kérni, hogy tegyék ki.

„16 végrehajtási jog mind mástól, (...) így mekkora esélyem van megvenni az ingatlant árverésen kívül”
Nincs esélyed. Statisztikai képtelenség, hogy ezek egyhangúlag kérjék ugyanazt.
Ha meg akarod szerezni az ingatlant, a végrehajtás alá vont tulajdoni illetőségeket szabályos árverésen veszed meg, a végrehajtás alá nem vontat pedig a szokásos adásvétel útján.

Akkor már csak egy kérdésem van. Vajon miért ezt az utat javasolták mégis a végrehajtónál a szabályos árverés helyett??? Még azt is mondták az adósnak, hogy ez az egyszerűbb...???? Köszönöm szépen a válaszokat!

„azt is mondták az adósnak, hogy ez az egyszerűbb”
Mert csak tájékoztatni kell a vh-kérőt a vételi ajánlatról, meg arról, hogy csatlakozó kérelmet terjeszthet elő. Azért csatlakozó, mert az ilyesmit alapvetően az adós indítványoz, és az ő kérelméhez lehet csatlakozni (de nem hozzájárulni!). Valóban nem bonyolult tizenakárhány tájékoztatást kiküldeni a vh-kérőknek. Néhány vh-kérős adós esetében pedidig pláne nem bonyolult. Azonban tizenakárhány vh-kérő esetében - már leírtam - statisztikai képtelenség, hogy mindenki válaszoljon. Mindig akad valami hülye, aki eleve nem érti, miről kapott tájékoztatását, és nem is válaszol. Vagy válaszol, de nem jelöli meg a vevőt, meg a becsértéket. Vagy visszakérde, hogy mennyi jut neki, ami kitérő válasz, és egyet jelent azzal, hogy nem kéri az árverésen kívüli értékesítést. Ezen szokott megbukni a mutatvány.
Marad tehát az árverés, amit a végrehajtó akkor is megtart, ha valamelyik hülye eseetleg nem érti a hirdetményt, vagy hogy egyáltalán mi történik. Na. Így már világos?

Világos, teljesen felesleges időhúzás volt. Most várhatunk az árverésre, hónapok... Köszönöm!

Tisztelt Fórumozók!

Segítségeteket szeretném kérni szakdolgozatom megírásához, amennyiben használtátok valaha a NAV Elektronikus Árverési Felületét, hogy töltsétek ki az alábbi, teljesen anonim kérdőívet.

https://docs.google.com/…j7g/viewform?…

Segítségeteket előre is köszönöm.

Tisztelt Fórumozók!

Segítségeteket szeretném kérni szakdolgozatom megírásához, amennyiben használtátok valaha a NAV Elektronikus Árverési Felületét, hogy töltsétek ki az alábbi, teljesen anonim kérdőívet.

https://docs.google.com/…j7g/viewform?…

Segítségeteket előre is köszönöm.

Az alábbi ügyben kérném a véleményeteket, tanácsotokat. Adott egy svájci frank alapú felmondott jelzálogalapú hiteltartozás, melyben két ingatlanra (egy családi ház és egy lakás) végrehajtási jogot jegyeztek be. A hitelt már 2012. végén felmondta a bank. A nyilvántartott hiteltartozás a két ingatlan együttes piaci értékénél és értékbecslő által készített becsértékénél is magasabb (2014.nyara)Árverést az ingatlanokra azóta sem írtak ki, banknak tett családi házra vonatkozó vételi ajánlatot a bank elutasította. A tulajdonosok (50-50%) elváltak, vagyonmegosztás nem történt. Egyikük egy darabig a lakásban élt, közösköltségtartozást, víz tartozást és egyéb tartozásokat felhalmozva, melyek mindkét ingatlanra végrehajtási jog bejegyzését eredményezték. (Közös ktg pl. mindkét tulajdontársra vonatkozóan tul. hányad arányában)
Milyen módon értékesíthető bármelyik ingatlan így, hogy banki jelzáloghitel illetve további végrehajtási jogok vannak bejegyezve? Végrehajtóval vagy bankkal való egyeztetést igényel? Vételi ajánlatot a bank felé vagy a végrehajtó felé kell megtenni? Mi történik, ha a bank végre igent mondana egy beérkező vételi ajánlatra? Valójában semmi, mert csak úgy eladható, ha a rajta levő egyéb terhek kiegyenlítésre kerülnek?
Kiderült, hogy a házból az egyik tulajdonos viszi, ami mozdítható, leszerelhető, szétszedhető? Mit tud ez ellen a másik tulajdonos tenni, hogy ő ne legyen felelős az ilyen fedezetkivonásban?
Van megoldás ebben az ügyben vagy az enyészeté lesz az ingatlan, a tartozások meg egyszer csak öröklődnek?
Tovább bonyolítja a helyzetet, ha a másik tulajdonos is végrehajtást kér az ingatlan gyermektartás nemfizetése miatt?
Köszönöm, ha bárkinek vannak tanácsai az ügyben.

Nem kell túlbonyolítani a dolgot. A végrehajtó tűzzön ki árverést, és az érdeklődő vegye meg az ingatlant árverésen.

A gyermektartással kapcsolatban nem a jelzáloggal terhelt ingatlanokra fognak végrehajtást kérni,hanem az egyéb ingóságokra. Valamint elsősorban az esetleges fizetésből fogják levonni ,amennyiben bírósági úton érvényesítik.
Szintén a fizetésből és az egyéb ingóságokból/ingatlanokból fogják levonni a hitelből fennmaradó összeget a két adóstól is. Ez a fizetésre is kiterjedhet. Ott hajtják be ,ahol csak tudják.
Fedezetkivonással kapcsolatos dologra meg annyit,hogy amennyiben olyasmit visz el,amely a ház része, úgy szerintem a másik tulaj feljelentést tehet, elvégre a közös tulajdont rongálja.Vagy ha olyan dolgot visz el,amely számlával vagy egyéb módon igazolható,hogy nem az ő tulajdona, szintén feljelentéses történet. Érdemes lenne minél előbb,nehogy az legyen a vége,hogy feléli aztán majd annyival kevesebbre értékelik az ingatlant és akkor aztán majd azt is a másik tulajnál próbálják behajtani. (Mert onnan visznek a behajtók ahonnan és amit csak tudnak)

Nem vagyok ügyvéd,úgyhogy ez csak a személyes véleményem.

Oszt' szerinted mé' nem?

Alapban, bizony ki kell fizetni
az összes tartozást! és rárakodott kamatot-költséget,
ha szabadulni akarsz a helyzetből.

A végrehajtóval nincs dolgod egyelőre.

Mivel...

A tényleges fizetni valóról a BANK-kal kell megegyezni.
HA valami másról akarsz egyezkedni azt is BANK-kal kell.

Persze...
Akkor HA MÉG nem adta el a bank a követelését másnak.
Ha már esetleg eladta, akkor nyilván azzal, aki megvette.

Ha létrejön valami egyezség a BANK-kal (hitelezővel), akkor majd leállíthatjátok a végrehajtót is a létrejött egyezség alapján..

- -

Ha a másik fél kárt okoz neked valamivel,
azt majd tőle követelheted, akár perben is.

- -

A helyzetből a kiút alkut kötni a bankkal, kerül amibe kerül.
HA tudjátok vállalni.

Bár úgy tűnik a másik fél nem lesz ebben partner!
Még ha a bank az lenne is.

Így csak extra buktával tudsz szabadulni...

Valahonnan elő kell venni egy halom készpénzt.
Legalább a házak piaci árának 30%-át!

Ha megvan ez a készpénz....

Akkor lehet ajánlatot tenni banknak, hogy

• engedje el tartozás egy részét és csak a tőke tartozást hagyja meg
• a készpénzből tőke törlesztesz

A maradékra pedig veszel fel egy új kölcsönt EGYEDÜL!
(felteszem ehhez elégé hitelképes vagy)

A másik felet kirakod a tulajdonból kérve a "közös tulajdon megszüntetése" címszó alatt.

Az extra bukta felét és a tartásdíj ügyet persze ráterhelve.

Így az extra bukta árán lesz két ingatlanod egy már fizethető hitellel terhelve.
Amiket eltudsz majd adni...

Illetve a másik fél az adósod lesz.
Amit előbb-utóbb be tudsz rajta hajtani...

Más járható kiutat én nem látok.

Ebben a nehézség
a halomnyi készpénz előteremtése
és
elköltése (beáldozása) a szabadulás érdekében.

SaireyVMK

Azonban így alighanem TÖBB tartozás marad még fenn.

Mintha
Az alább alkut megköti, némi tőke áldozattal.
Abban bízva, hogy ő maga sokkal jobb áron tudja
majd eladni a házakat, mint ami az árverés után maradna.

De ehhez kell némi tőke és jó alku képesség is... az tény.

Köszönöm a válaszokat.
A végrehajtó 2014 óta nem tűzi ki az árverést (ekkor készíttették az értékbecslést) még kérésünkre sem. (bár tudom, hogy ez nem érdekli) Gondolom a többi végrehajtási joggal rendelkezőnek nem indítja el, mert nekik már nem jut úgysem semmi az elszámolásnál.
A banknál van még a követelés.
A gyerektartás szerintem ráterhelhető az ingatlan őrészére, csak nem megoldás. Vagy igen?
Pénzzel látom a kiutat....egyébként hitelképesség ugrott....felmondott hiteltartozással indult ez a történet.
Köszönöm, ha van, aki még tud tanácsot adni.
Másik tulaj "tevékenysége" ellen köszönöm a tanácsokat.