elővásárlási jog

Gondolom azért, amiért a legtöbb takarítónőt alkalmazó "házi asszony" kitakarít a takarítónő érkezése előtt, hogy ne lássa koszosnak a lakást vagy házat.

Már nagyon régen folyik az e fórumon, hogy "mielőtt a fizetős ügyvédhez megyek, kiokosíttatom magam, hogy az ügyvéd előtt ne tünjek jogilag tudatlannak."

Sziasztok!

A kérdésem az alábbi lenne:
Árverésen vásároltam egy telket, amit vagy egy 2 lakásos társasház, aminek az egyik tulajdonosa én vagyok. A telek és a társasház külön-külön helyrajzi számon vannak.
A telekre végrehajtó írta ki a licitet, amin én indultam és meg is nyertem, mint egyedüli licitáló.
Az árverés után bent voltam a végrehajtónál, aláírtam az adás vételi szerződést is. Eltelt a 30 nap jogerőre emelkedés és kifizettem a vételárat.
A végrehajtó most küldi majd be a papírokat a földhivatalba az átírás miatt.
A társasház másik tulajdonosa, most keresett meg, hogy Ő nem kapott a végrehajtótól értesítés, hogy a külön helyrajzi számon lévő telekre árverést írtak ki és ezért nem tudott élni az elővásárlási jogával.
A kérdésem az lenne, hogy neki volt-e elővásárlási joga úgy, hogy Ő nem volt társtulajdonosa a teleknek?
Hangsúlyoznám, hogy külön-külön helyrajzi számon van a telek és a rajta álló 2 lakásos társasház.

A választ előre is köszönöm!

Egyáltalán milyen jogcímen kíván élni az elővásárlási jogával?

Üdvözlöm Ügyvéd Úr!

Ő azt mondja, hogy mivel a telken álló társasház egyik lakás tulajdonosa, ezért megilleti az elővásárlási jog?
Ez szerintem sem jogos, de kérem erősítsen meg ebben.

Előre is köszönöm!

Az igaz, hogy ha a telek és a rajta álló épület más-más személy tulajdona, akkor kölcsönösen elővásárlási joguk van, no de (1) árverés esetén azzal nem lehet élni és (2) csak harmadik személyekkel szemben, társtulajdonos vevő esetén nincs (ugye a lakás már a telek árverezése előtt is a tied volt?).

Ne foglalkozzon a szomszéddal. Árverés esetén nincs elővásárlási joga. Ha mégis úgy gondolja, hogy van, akkor bokszoljon ő a végrehajtóval.
Egyébként érthető a szomszéd aggodalma, mert ön kérhet tőle telekhasználati díjat.

Igen, az árverezés elött az enyém volt a lakás.
Köszönöm szépen a válaszokat, sokat segítettek ezzel.

Sziasztok!

Az ügyemben történt egy olyan fordulat, hogy tegnap a végrehajtónál rákérdeztem hogy lehet-e elővásárlási (előárverezési) joga a szomszédnak?
Erre ma visszahívták és közölték hogy lehetett volna, ezért törlik a licitet, nekem visszautalják a vételárat és kiírják újból.
Azt hittem elejtem a telefont.
Mondtam az ügyintézőnek hogy azért ezzel nem kapkodjon, kérek pár napot.
A szomszéd arra akár hivatkozni, hogy ő erről az árveről nem kapott semmit a végrehajtótól és az előadásról most értesült (amúgy teljesen tisztában volt vele hogy árverezni fogják a telket) és az értesüléstől számított 15 napon belül fellebez.
Kérdezem én, egy kiírt, megnyert, kifizetett licitet a végrehajtó csak úgy visszavonhat?
Kérdőre vontam az ügyintéző hogy ha ők hibáztak akkor én kérhetek-e valamilyen kártérítést?
Azt mondta, hogy mivel még nem.küldték el a földhivatal felé a papírokat és ők ezt a hibájukat "észrevették" ezért visszavonhatják.
Mondta neki hogy erre én kérdeztem rá és magultól találták ki. Válasz semmi.
Na most mi legyen?

A válaszokat előre is köszönöm!

Most kell végrehajtási kifogást tenni.

Az elővásárlási jogosult élhet az elővásárlási jogával, de ezzel egyidőben fel kell tudnia mutatnia a vételárat. Ha nincs meg a vételár, nem élhet elővásárlási jogával.

"tegnap a végrehajtónál rákérdeztem hogy lehet-e elővásárlási (előárverezési) joga a szomszédnak?"
Na, ezt nem kellett volna!
Továbbra sem világos előttem az elővásárlási jogcím.

Nem az a gond. A végrehajtónak külön értesítést kellett volna küldenie annak, akire az árverés valamilyen jogcímen kihat. A végrehajtó ezt mulasztotta el és ezt akarja utólag reparálni.

"A végrehajtónak külön értesítést kellett volna küldenie annak, akire az árverés valamilyen jogcímen kihat."
Az árverési hirdetményt több helyen közzé kell tenni (bíróság, földhivatal, önkormányzat)! Nem feltételezem, hogy ez elmaradt volna.

Az értesítés elmaradt, már ha jogos volt.
Ezért akarja a végrehajtó törölni az árverést.
Amennyiben ezt megteszi, akkor én kezdeményezhetek valamit a végrehajtó ellen?

Üdvözletem! A következőben szeretnék segítséget kérni. Van egy családi házunk, ami osztatlan közös tulajdonban levő telken van. Egy bejárata van a teleknek. A mi házunk van a telek elején, a bejárat felől, tartozik hozzá udvar, és kert. A kert mögött szántó van, az van más tulajdonában. Az ingatlan használatilag van csak megosztva. A szántó tulajdonosa szeretné a részét eladni. Mi meg is vennénk, de kisebb áron, mint amit ő szeretne érte kérni. Abban az esetben, ha mi nem fogadjuk el az ő árajánlatát, ez lemondásnak minősül az elővásárlási jogunkról? Eladhatja így másnak azt a tulajdoni részt? Külön bejárata nincs annak a résznek. Szerintünk nem ér annyit az a rész, hiába belterület. Választ előre is köszönöm.

„Abban az esetben, ha mi nem fogadjuk el az ő árajánlatát, ez lemondásnak minősül az elővásárlási jogunkról? Eladhatja így másnak azt a tulajdoni részt? ”

Ha talál vevőt olyan áron, amit ti nem adtok meg érte, akkor eladhatja neki.

Kedves Fórumozók!

Egy osztott családi ház egyik felében lakunk, ami osztatlan közös tulajdon. Eladóvá vált a másik fele, amire már van vevő is. Páromnak elővásárlási joga van. Telefonon érdeklődött, hogy mennyi az ár. Akkor 3.5M-t mondtak, mi azt szóban elfogadtuk. Az eladó telefonon felhívta a vevőjét, aki azt mondta hogy 5.5M-ot ad érte. Ilyenkor a vevő által felajánlott összeget kell megadnunk nekünk is?

"Ilyenkor a vevő által felajánlott összeget kell megadnunk nekünk is?"
Az adásvételi szerződésben szereplő árat kell megadnotok!

Az még nincs. Akkor valószínű, hogy a magasabb összeg lesz benne... :( Köszönöm!

Üdvözlet.Sajnos mi is devizás kölcsönt vettünk fel most már az árverési kiírásnál tartunk.A testvéremmel egymás melletti telken lakunk külön helyrajzi számon de az épületeket egymás mellé (egybe)építettük és a besorolása is "társasház jellegű".A kérdésem az lenne hogy ilyenkor a testvéremnek van e elővásárlási joga?

„"társasház jellegű”"
Na neee...

Üdvözlet!
A társasház és társasház jellegű ingatlan között annyi a különbség, mint a málnaszörp és a málnaízű szörp között. Előbbi alapanyaga a málna, utóbbiban csak málna mesterséges íz aroma van.

A társasház jogilag szabályozott tulajdonjogi viszonyokat jelöl, a társasház jellegű pedig csak annyit, hogy össze van építve a két ingatlan.

Köszönöm a hozzászólást,a kérdésem még mindig az lenne hogy mivel ez egy telek volt ami ketté lett osztva és családtag a szomszéd,van e elővásárlási joga?

Mitől lenne? (Társasházban sincs főszabályként.)

Különben meg... Meg akarja venni? Licitáljon!

zsolti,

a külön helyrajzi számon lévő egymás melletti telkek tulajdonosait úgy hívják, hogy szomszédok. Ahogy a többi szomszédodnak, úgy a testvérednek sincs elővásárási joga.

Üdv Mindenkinek!

Egy több éven át tartó bonyolult öröklési "játszma" eredményeként egy családi házas ingatlanon nyolc tulajdonos osztozik. (2 db 9/36, 1 db 6/36, 2 db 3/36 és 3 db 2/36 részben).

Az egyik tulajdonos, aki 9/36-od részben tulajdonolja az ingatlant szeretné eladni a részét.

• Milyen kötelezettségi vannak ebben az esetben?
• Kell-e előzetesen kell tájékoztatni a szándékáról a többi tulajdonost.
• Esetleg fel kell-e előre ajánlani az elővásárlási jogot?
• Ha hirdetésre jelentkezik vevő, akkor a kialkudott vételáron fel kell-e (újra) ajánlani a többi tulajdonos részére?

Köszönöm a válaszokat!