Örökségről lemondás, visszautasítás?


ObudaFan # 2013.03.29. 20:49

Szerintem igen.

Ptk. 9. § A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától kezdve illeti meg. A fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni; bizonyítani lehet azonban, hogy a fogamzás korábban vagy későbben történt. A születés napja a határidőbe beleszámít.

Vivy # 2013.03.29. 20:43

Sziasztok! valaki tud abban segíteni, hogy édesanyám meghalt, és jelen pillanatban úgy tűnik , hogy egyáltalán nem éri meg az örökséggel bajlódnom, így lemondanék, viszont állapotos vagyok, ez érinti a magzatot? köszönöm

law01 # 2013.03.29. 08:15

Köszönöm minden kedves hozzászóló segítségét!

ObudaFan # 2013.03.27. 21:21

maxi79, Sea1

A gyámhatóság valószínűleg nem fog visszautasítást engedni, ha a hagyaték pozitív, és bár van helye fellebbezésnek, ezt másodfokon sem fogják megváltoztatni.
Ezzel együtt ezek a félelmek meglehetősen irreálisak. Az örökös elsősorban nem az örökrésze értékének erejéig, hanem magával az örökrészével felel a hagyatéki tartozásokért. Ezt azt jelenti, hogy ha nem adjátok el ezeket az ingatlanokat, akkor ezeket lehet felajánlani a hagyatéki hitelezőknek, hogy ők tegyék pénzzé ha tudják és ha marad a vételárból, számoljanak el.

ObudaFan # 2013.03.27. 21:17

mjus54

Ismerni kellene, hogy milyen nyilatkozatot tettetek, de pont olyat, mint amilyet írsz, aligha, mert az öröklés visszautasítását feltételhez kötni nem lehet. Így látatlanban nem tűnik túl esélyesnek az igényed.

ObudaFan # 2013.03.27. 21:15

law01

Illetéket nem kell.

maxi79 # 2013.03.27. 14:40

Sea1: Közben beszéltem a Gyámhivatallal is, bár nem voltak túl közlékenyek... Nyilván próbál az ember tájékozódni mielőtt bármilyen döntést hoz. Annyit mondtak, hogy nyugodjak meg, ők a gyerekre nézve hátrányos döntést nem hoznak. A hagyatéki leltár alapján döntenek. Ettől függetlenül én is attól félek, hogy egyrészt a későbbiekben előkerül még vmi..., másrészt előfordulhat-e olyan, hogy földek ugyan többet érnek,mint az adósság, de nem tudjuk eladni, stb. Ettől függetlenül az adósságot törleszteni kell.
Ráadásul, ha kiskorú örököl végül, akkor a továbbiakban is kell majd a Gyámhivatal hozzájárulása pl. az eladáshoz. Gondolom.

Lyonee # 2013.03.27. 14:05

law01
Először legalább járj utána, hogy mennyit ér az örökölt ingatlan. Nagyon kevés eladó termőföld van, jó ára van most, de bérbe is adhatod. Kár lenne elpazarolni, potom pénzért megszabadulni tőle.

sea1 # 2013.03.27. 13:34

Maxi79: mi is hasonló cipőben járunk, van egy zálogkötelezettséggel terhelt ingatlan illetve egyéb hitelek és ki tudja még mi... Bár bizonytalan vagyok az ügy kimenetelében (az ingatlanon lévő hitel adósa ráadásul tőlünk független személy, mint ahogy az is, hogy fizeti-e a hitelt, vagy ha nem, akkor úszik a lakás) mi is a visszautasítás felé igyekszünk tolni, és a gyámhatósággal megküzdeni, hogy ne varrják a kiskorú gyerekek nyakába ezt az örökösök számára teljesen bizonytalan örökséget. Abban sem vagyok biztos, hogy ha a gyámhatóság nem engedi, hogy a gyerekek nevében visszautasítsuk, és a végén kiderül, hogy csak a hitel marad (lakás pl elúszik a zálogkötelezettség miatt), akkor a gyámhatóság vállalja-e a felelősséget a korábbi döntéséért, vagy a gyerekek nyakán hagyja az adósságot?

law01 # 2013.03.25. 19:19

Kedves ObudaFan!

Ma beszéltem az illetékes közjegyzővel, aki azt mondta semmire nincs lehetőség a póthagyatéki eljárásban (se átengedés, se visszautasítás, se osztályos egyezség), mivel édesapám nővére nem örökös jelen ügyben. Csak mi, a testvérek egymás között egyezkedhetünk.
Azt mondta miután a nevünkre került a hagyaték, adjuk el édesapám nővérének azon összegért az tulajdoni hányadunkat, ami az adó-és értékbizonyítványban meg lett határozva, akkor legalább nem kell adózni utána és megszabadulunk a nem kívánatos "vagyontól" (ami 1/8-ad rész az egyik szántóból, és 3/168-ad rész a másik szántóból fejenként).

Azt nem tudom, hogy majd kell-e illetéket fizetnünk (a közjegyzői díjon - ami kb. 7000 Ft - illetve a földhivatali bejegyzésen - ami 2 X 6600 Ft - felül), mivel 2004-ben hunyt el az édesapánk, amikor kvázi megnyílt a hagyaték, és az akkori szabályok szerint még nem volt illetékmentes az egyenesági öröklés...

Lehet így édesapám nővére nem is tart rá igényt, pláne, hogy adásvételi szerződést kellene kötni, amit ügyvéd előtt történik, és aminek díját elvileg a vevő kell, hogy kifizessen. Mindezt 20000 Ft értékű ingatlanrészekért...

maxi79 # 2013.03.22. 19:29

Kedves Fórumozók!

Az alábbi ügyben kérnék segítséget: édesapám, akit az elmúlt 20 évben nem láttam, elhunyt. Elkezdődött a hagyatéki procedúra, de egyelőre sajnos kevés konkrét információnk van. Eddig úgy tűnik van vmiféle szántó, erdő és ingatlan a hagyatékban, némely esetben több tulajdonossal. Úgy látjuk a papírok alapján, hogy van legalább 1,5 M Ft adósság is. A hagyatéki leltár felvételekor jeleztem, hogy nem tudok adatot szolgáltatni, hiszen nem volt kapcsolatunk. Így egyelőre a fenti hagyaték az önkormányzat által megküldött papírokból derült ki. Apukám életvitele miatt elképzelhető, hogy egyéb adósságokra is fény derül majd az eljárás során. Azt hiszem azt jól tudom, hogy önmagában adósságot örökölni nem lehet, illetve adósság csak a hagyaték erejéig örökölhető. Ettől függetlenül az egész procedúrából szerettem volna kimaradni, így a hagyaték visszautasítása mellett döntöttünk. Ekkor ért bennünket a meglepetés, hogy ez esetben a jelenleg 2 éves, kiskorú gyermekem örököl(het), mert én ugyan a nevében visszautasíthatom a hagyatékot, de ehhez kell a gyámhatóság hozzájárulása is. Mi van, ha a gyámhatóság nem járul ehhez hozzá? Mi történik, ha végül ő megörökli a szántót, erdőt, stb., és az adósságot is, mert adott esetben a gyámhatóság úgy látja, hogy a mérleg még mindig pozitív. Dönthetnek csak a papírok alapján, miközben mi végül nem tudjuk eladni ezeket a mezőgazdasági területeket, hiszen hiába az értékbecslés, ha nincs rá vevő például. Egy szántót kaszáltatni kell esetleg, mi ezektől a földterületektől 2 órányira lakunk autóval. Szóval az egészet szeretnénk mindannyiunk nevében visszautasítani, miközben félünk, nehogy a gyerek "nyakába" varrják. Reális ez a félelmünk? Meddig derülhet az ki, hogy milyen adósságai vannak? A gyámhatóság döntését -ha nem járulnak hozzá esetleg a visszautasításhoz- meg lehet fellebbezni?
Van egy féltestvérem is. Vele sem tartotta apu a kapcsolatot, de valószínűleg ő is visszautasítja majd a hagyatékot, bár az ő helyzete egyszerűbb, neki nincs gyermeke. Mi történik, ha ő visszautasítja, még az a rész is ránk szállhat? Attól félünk, hogy némi szántóért a nyakunkba sóznak (vagy ami még rosszabb a kiskorú gyermekünk nyakába) 1,5 M forintnyi adósságot, amit aztán hogyan lehet kiegyenlíteni, ha pl. nem tudjuk majd eladni a szántót? Sőt, ha végül -ne adj Isten- a kiskorú gyermekünk örököl, akkor egyáltalán csinálhatunk az örökséggel bármit az ő nagykorúságáig?

Hogy lehet ebből az egészből kimászni? Ha mi mindketten visszautasítjuk a hagyatékot, akkor kizárólag az én kiskorú gyermekem kerül majd képbe? Mivel a hagyatéki eljárás vidéken lesz, intézhetjük ezt postai úton vagy feltétlenül személyesen kell megjelenni, esetleg ügyvédet megbízni, aki eljár az ügyben helyettünk? Bocsánat, hogy hosszú voltam. A válaszokat előre köszönöm!

mjus54 # 2013.03.22. 17:39

Segítségek kérnék a következő ügyben.
Hárman voltunk testvérek, ketten maradtunk.
Meghalt a Testvérem János. két felnőtt gyermeke az örökös. János nevén 1/2 lakás van, melyet Édesapánk halála után örökölt olyan módon, hogy mi testvérek azzal a feltétellel lemondtunk az öröklésről, hogy ezentúl gondoskodni fog az Édesanyánkról. A feltétellel történő lemondás Közjegyző előtt történt, melynek most kb 10 éve. A 10 év alatt János helyett Én gondoskodtam az Édesanyánkról, én jártam hozzá, hordtuk orvoshoz, temetőbe, bevásároltunk neki stb. János a barátnőjénél lakott és időnként látogatta Édesanyánkat.
Most hogy János meghalt, az Édesanyámról való gondoskodás végképp nem tud megvalósulni és rám maradt a feladat, Édesanyámról való gondoskodás és ápolás, hiszem már 79 éves.
Kértük, hogy János gyermekei mondjanak le az örökségről, vagyis adják vissza a lakás másik felét az Édesanyámnak, de szerintük ez nem lehetséges.

Közeledik a hagyatéki tárgyalás, kérdésem, mit tehetnénk ez ügyben, hogy legalább az igazságos öröklés a későbbiekben megvalósulhasson, azaz a három gyermek egyforma arányban örököljön és ne a jelenlegi helyzet érvényesüljön amikor is István gyerekeié lesz a fél lakás.
Előre is köszönöm a választ.
mjus54

ObudaFan # 2013.03.22. 12:50

law01

A lemondás az megint más dolog, de nem az, amire gondolsz.
Esetleg osztályos egyezséggel lehet próbálkozni.

law01 # 2013.03.21. 20:56

Köszönöm a választ.

A visszautasítás biztosan nem járható út.
Nem is értem, hogy miért nem teszi lehetővé a törvény ilyen esetben a lemondást, annyira korrekt megoldás volna minden érintett részére...

Még egy kérdés maradt: mi lenne a legkevesebb költséggel járó megoldás számunkra a testvéremmel?

Előre is hálás köszönet!

sea1 # 2013.03.21. 14:07

Kedves ObudaFan!
Köszönöm a választ! Kérdésedre felelve: 2 papír volt, az egyik egy szándéknyilatkozat, sajnos nem emlékszem a pontos szövegre - nem is kaptam belőle példányt, de ez már csak otthon tudatosult. :o( Valami olyasmi volt, hogy szándékozom kifizetni a hitelt - vagy hasonló, tehát nem pontosan azt írtam alá, hogy kifizetem... Nem is akartam először aláírni, de erősködött a nő, hogy ez nem jelent semmit, ezzel nem azt írom alá, hogy én fizetek, mert azt majd az örökösök fognak, viszont mindenkinek alá kell írni hasonló esetben. A másik papír a bank biztosítója felé egy kérelem, melyben kérem, hogy kutassák fel, vajon volt-e életbiztosítása az elhunytnak. Ez utóbbira azóta kértek még be adatot, arra már nem is válaszoltunk, addigra eldőlt, hogy úgyis elutasítjuk. Még egyszer köszönöm!

ObudaFan # 2013.03.21. 13:54

law01

Hát, beszélj a gyámhatósággal, hogy hozzájárulnának-e, hogy a gyermekeid nevében is visszautasítsd, de erős kétségeim vannak.

ObudaFan # 2013.03.21. 13:52

sea1

Az örökség elfogadásáról a közjegyző előtt kell nyilatkozni, nem a bank előtt. Ezzel együtt nem lenne baj tudni, mit is írtál alá.

sea1 # 2013.03.21. 12:47

Még ami eszembe jutott: mondhatom-e azt, hogy félretájékoztattak és én jóhiszeműen írtam alá, ellenben ők rosszhiszeműen jártak el, kihasználva az akkori jogi tudásom hiányosságait? Már ha egyáltalán tényleg kötelez ez a 2 aláírt papír valamire... (Egyáltalán aláírathatnak-e a hitellel kapcsolatban bármiféle szándéknyilatkozatot a hagyatéki tárgyalás előtt?) Köszönöm!

sea1 # 2013.03.21. 05:52

Kedves Fórumozók!
Segítséget szeretnék kérni a következő ügyben: édesapánk után örököltünk egy jelzáloggal terhelt ingatlant illetve mellé egy személyi kölcsönt. A hagyatéki még nem történt meg, terveim szerint visszautasítjuk az örökséget. Amikor a személyi kölcsönt adó banknál anno bejelentettem édesapám elhunytát, ott aláírattak velem a bejelentésen kívül valamiféle szándéknyilatkozatot a hitellel kapcsolatban illetve egy olyan papírt is, amelyen azt kutatom, hogy volt-e az elhunytnak valamiféle életbiztosítása. Mondtam az ügyintézőnek, hogy valószínűleg nem én vagyok az örökös, azt mondta, hogy nem baj, ezeket a papírokat akkor is alá szokták iratni minden ilyen esetben. Azóta olvastam a 'ráutaló magatartás'-ról, mint jogi fogalomról. Kérdésem az lenne: ezen papírok aláírása ráutaló magatartásnak számít-e az örökség elfogadását tekintve? (Tehát a bank felléphet-e a visszautasításom ellen a hagyatéki tárgyaláson, ezeket a papírokat lobogtatva?) Köszönöm szépen! Sea

law01 # 2013.03.20. 13:00

Üdvözlök minden segítőkész fórumozót!

A következő esetre szeretnék valami megoldási javaslatot kérni:

Néhány hete derült ki (a földregisztráció kapcsán), hogy két külterületi ingatlan (szántó) vonatkozásában elhunyt édesapánk után a testvérem és én is örökösök lennénk (a feltételes mód azért van, mert póthagyatéki eljárás van folyamatban, és ma került elküldésre az anyag az illetékes hagyatéki ügyintéző részéről a közjegyző felé).
Tehát: az egyik ingatlanban 1/8-1/8 tulajdoni hányadunk lenne (ugyanis 1/2 a apai nagymama tulajdona, míg a másik 1/4 rész édesapám nővére tulajdona, vagyis a korábban elhunyt apai nagyapa utáni örökrészekről van szó); a másik ingatlanban több mint 20 tulajdonos van, akik mellé jönnénk mi a testvéremmel (ennél is rendelkezik tulajdonrésszel apai nagymamám és édesapám nővére az előzőekben leírtak miatt).
A lényeg, hogy azt szeretnénk, ha az örökség - a mi öröklésünk nélkül - édesapánk nővéréé lenne közvetlenül (kvázi lemondanánk a javára, bár ez talán nem a leghelytállóbb kifejezés). Tennénk ezt azért, mert az adó-és értékbizonyítvány alapján az összérték nem éri el a 20.000 Ft-ot sem (a közjegyzői díj, illetve a tulajdonjog bejegyzés az ingatlan-nyilvántartásba többe kerülne, mint maga az örökség, magyarán felesleges pénzkidobás stb.) A visszautasítás csak bonyolítaná a képet, mivel nekem kiskorú gyermekem van.
Szóval mi a legjobb megoldás ilyenkor?

ObudaFan # 2013.03.19. 11:31

A gyerek is csak az örökrésze erejéig felel, ha megörökli, így azért főszabály szerint nem érheti érdeksérelem.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.03.19. 10:18

Nem kötelezik. De megörökli - épp azáltal, hogy te visszautasítod.

szilviczi # 2013.03.18. 17:33

Köszönöm a segítséget,sajnos többet nem tudtam meg.
Tudom,hogy az örökség erejéig felelünk érte ,de mindenképpen visszautasítjuk .a gyereket sem kötelezhetik egy tartozás megöröklésére.

ObudaFan # 2013.03.17. 10:45

szilviczi

Viszont az örökös meg úgyis csak az örökrészével felel a hagyatéki tartozásokért.

ObudaFan # 2013.03.17. 10:42

Kifizethetem a Rá eső illetéket is és akkor megkaphatom az Ő beleegyezése nélkül is az Ő részét?

Dehogy.

Ha csak a rám eső illetéket fizetem ki, akkor a fele ingatlan az én nevemre kerül, de mi lesz a másik felével?

Amit ő szeretne.