Helló!
Az volna a kérdésem, hogy ha egy ingatlan osztatlan közös tulajdonban van, és van ügyvéd által készített használati megállapodás, akkor ezt honnan tudja pl. egy bank, ha az ingatlan egyik tulajdonosa hitelt vesz fel a házra? Mert ugye elvileg csak a saját részére vehet fel hitelt, de ha ő nem közli a bankkal hogy van ilyen megállapodás, akkor elviekben eladósíthatja a másik felelet is, az ő tudta nélkül?
Úgy, hogy ennyi esze a banknak is van,és kéri a megosztási szerzödést.
Gabesz07, te nem tudod, mi az, hogy közös tulajdon; legalábbis azt nem, hogyan működik. Nem úgy.
Tehát létezik ez a megoldás :
„ megosztási szerzödést”
Legalább is MD és Ga szerint
De lenne egy kérdésem is .
Van egy közösosztatlan tulajdon aminek a megosztási aránya mondjuk 1/2 és 1/2.
Elkészítik a közös un. megosztási szerződést … megállapodnak, majd évek múltán az egyik ingatlan műszaki fejlesztés során értékben növekszik. Pl korszerű fűtés, klíma komoly burkolás stb. Jöhet e a másik fél, hogy újra osztozzunk ?
A véleményem szerint a megosztás csak a nm -re vonatkozik.
Még arra sem feltétlenül.
Ez egy szerződés. Arra vonatkozik, amiben megállapodnak.
József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.
Így fog kinézni a megállapodás …. egy része :
A Bp. XXX. ker. ingatlan műszaki jellemzői és tovább fejlesztési lehetőségei.
Az ingatlan 1933 -ban épült kisméretű tömör tégla falazattal a kor műszaki jellemzői szerint. Egy 699 nm -e telekre szemben a házzal erősen baloldalra telepítve. 1,4 m van a telekhatártól. jobb oldalt /25 sz -hoz / eredetileg 7-8 m volt és a szomszéd ház is meglehetősen távol van... bővítés után is több mint 10 m távolság van a szomszéd házhoz. A baloldalt az 1,4 m -es távolság kedvezőtlen adottságát csak fokozza a szomszéd ház 0,8 es távolsága a kerítéstől.
A ház az indokolt 35 cm helyett 70 cm -re lett eredetileg megemelve. Az elfogadott 2 lépcső helyett 4 lépcsővel.
A ház eredetileg 99 nm volt, ezt egy leválasztással két lakása alakították a tulajdonosok, több lépcsőben 1970 és 72 években.
Így létrejött két lakás. A baloldali a 29 es szomszédságában 44 nm - es és a jobb oldali a 25. sz. -hoz közelebbi 55 nm -rel. Ez a lakás lett bővítve 1979 és 82 -e években további 2 szobával és konyhával.
Így ez a lakás a 25 + 14 nm -es bővítés után 94 nm -es hasznos alapterületű lett.
A továbbiakban a baloldali lakás az A jelű a 94 nm -es b jobboldali a B jelű.
Az A jelű lakás az évek folyamán kapott egy 5,3 nm -es fedett teraszt. A lakás elrendezése a mellékelt alaprajzon látható. A lakás alatt van egy 5 x 3,2 m-es pince külön lejáróval és egy külön feljáró a padlásra. A pince lejáró átalakításával a lakás 47 nm -re bővült terasszal együtt vehető egy 50 nm-es lakásnak.
Közmű ellátottsága . 25 Amp. 24 órás áram és kb - 7 -8 kW vezérelt áram, gázbekötés külön a pincében lévő mérővel , konvektornak és gáztűzhelynek, víz külön mérve almérőkkel és csatorna bekötés a hálózatba. A lakáshoz tartozik egy lakássá alakított melléképület. 28 nm, hőszigetelt falakkal, villany és vegyes kandalló fűtéssel, a víz és csatorna hálózatba bekötve. A fogyasztások al -mérőkkel történnek.
Az A lakáshoz tartozik meg 2 db könnyű szerkezetes kamra/fészer k., 10 nm alapterülettel és egy fáskamra.. A lakás a közterületről B jelű lakás udvarán át közelíthető meg un. szolgalmi joggal. Ezt tulajdon változás előtt mindig tisztázni kell a szerződésben rögzítettem. A közös bejárati kapuk / kiskapú - nagykapú / használata áthaladás a B lakás udvarán keresztül gyalogosan, a gépkocsi beállás szabályozása javasolt csak költözés esetére. A szolgalmi joggal rendelkező műtárgyak/építmények a mellékelt rajzon szerepelnek. 2 oldalas M 1 :100 rajz.
A korábban említett B jelű 94 n-es lakáshoz csak egy fészerszerű garázs és némi fészer szerű táróló tartozik. .
Mindkét lakás külső fala közepes minőségű és vastagságú hőszigeteléssel lett ellátva a 80 -s évek végén.
A közös vízmérő akna B lakás telkén van, a kapútól balra.
A ház tetőszerkezet fedése . még az eredeti 1933 ban készült vörösfenyős ácsszerkezet . barna rombuszpala fedéssel. Az épület bádogos szerkezet 2 x lett cserélve , a jelenlegi becsült élettartama még 25 év úgy 2045 - ig. Az ács szerkezet vörösfenyő várható élet tartalma még legalább 50 év.
A héjalás javítása viszont elvileg korábban is indokolt lehet.
A padlás terek szétválasztásra kerültek, az elkülönült terek gyakorlatilag a lakások felett vannak. Mind a két padlástér rendelkezik külön feljáróval.
Az udvar is el lett választva, de itt pontosan nem követi a kerítés az elméleti tulajdoni hányadot. Az is megbeszélés tárgya lehet egy tulajdonos váltásnál. A jelenlegi telek megosztás és a szolgalmi joggal terhelt építmények, mint fent lett említve, külön rajzon vannak. Ezen szerepel a belső kerítés is.
A B lakás bővítése nem indokolt,
Az A jelű lakásé viszont gazdaságosan megoldható a lakás feletti teljes tetőtér beépítésével. Így a jelenlegi 47 nm megduplázható.
Ennek műszaki tartalma és előtervei külön mellékletben találhatók.
A földszint is bővíthető. A jelenlegi 3 nm -es kamrához a terasz mellett + 3,5 nm -el nagyobbítható Így létrejöhet egy 6,5 nm -es félszoba
Bp, 2020 június hó.
Ja még annyit : új tulajdonosnál lehet diktálni, akkor a legegyszerűbb... vagy elfogadja vagy nem.
Mint velünk magyarokkal tették 100 éve.... ami nem felejtős !!
Ja úgy 5 éve az egyik cs. tag vásárolt egy épülő házban tulajdonrészt. Egy önálló lakást. Adtak hozzá "terveket " mondá az eladó, az építést végző vállalkozó. Montam a cs. tagoknak ezek nem tervek, csak mórickás rajzok. Megsértődtek !
Mint elneveztem a projektemet :
A Bp. XXX. ker. ingatlan műszaki jellemzői és tovább f.... Onnan koppintottam a nevet.
Csakhogy az az ingatlan ami nem volt még kész 100 millás volt akkor. Az eladó nem tervet mutatott, nem beárazott költségvetést stb.. csak egy műszaki tartalomnak nevezett valamit. Volt is vita rengeteg, de a kivitelező nyeregben volt. Még szerencse , hogy 3 hónap csúszással és 10 % többletköltséggel elkészült a ház.
Vannak azért a nagyprojekteknél is meredek dolgok. A kb. 25 -30 éve épült Sidney -i opera 12 x drágább lett mint a tervező megálmodta. Megsem hívták a megnyitóra. Az óta bánatában meghalt.
A berlini új reptér sem piskóta, már vagy 10 x többe kerül mint gondolták és a csúszás vagy 10 év.
MajorDomus, az oké, de a bank honnan tudja hogy van ilyen? A földhivatali nyilvántartásban már nem jegyzik ezt be, csak a hányadokat, így aki felveszi hitelt simán mondhatja hogy ez nem is osztatlan közös tulajdon. Vagy a bank ezt honnan látja?
A bankok nem fogadnak el ingatlanhányadot fedezetként, ha nincs az elvárásaiknak mindenben megfelelő használati megállapodás/megosztás. A tulajdoni lapra a megosztás tényét - sajnos - nem jegyzik fel. A szerződésekhez szokás irat csatolni. Előfordul, hogy a tulajdoni lap I. részén az ún. önálló szöveges bejegyzésnél feltüntetésre kerül, hogy pl. 2 db lakás, amelyből következtetni lehet egy természetben kialakult megosztára.
dr. Egyed Zoltán
ügyvéd
www.facebook.com/dregyedzoltan/
https://dregyed.business.site/
Gabesz07,
Azt, hogy közös tulajdon, látja a tulajdoni lapról : ha egynél több tulajdonos van.
A bank nem hülye, ilyenkor hitelt csak akkor ad, ha VAGY a társtulajdonos is minimum zálogkötelezett a szerződésben (de inkább adóstárs), vagyis hozzájárul, hogy a saját tulajdonrészével felel a másik tulajdonos hiteléért, VAGY esetleg akkor, ha a hitelt felvevő tulajdonos a részének forgalmi értékének töredékét veszi fel hitelbe, tehát csak résztulajdon értékesítésekor is meg kell térülnie a bank hitelének.
Egyébként egy hitel felvételénél kismillió büntetőjogi felelősséggel tett nyilatkozatot kell aláírni. Ha valamit titkol az adós, magára vessen (meg a bank is, ha nem járt utána annak, aminek simán lehet a nyilvántartásban).
József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.
Tisztelt Hozzáértők !
Ha van egy kétlakásos ingatlan, aminek elválasztása a telek szempontjából úgy oldódott meg, hogy az egyik társtulaj kénytelen átmenni a másik telek egy részén. Van egy 1 -es lakás és annak a telkén egy kialított úton átmegy a 2 -es lakástulaja ill. használója.
Melyiknek előnyös, melyiknek hátrányos ?
Az egyik vélekedés szerint az szenved hátrányt akinek a telkén átmennek , a másik szerint az van hátrányban aki kénytelen áthaladni. Ez a tulaj egyébként szuverénül lezárhatja a telke részét , míg a másik nem.
Van erre valamijogi utalás -előírás ?
Ja a kialakított utat minden fél /tulajok-lakás használók szabadon használhatják!
Ezt jelenti az osztatlan közös tulajdon....
