osztatlan közös tulajdon - használati megosztás

monikamonika,

egyszeru : mondd meg neki, hogy a Te reszedhez semmi koze, annak adod el akinek akarod. Elovasarlasi joga van, annyiert megveheti, amennyiert masnak eladnad.
Es hogy ha sokat ugral, akkor eladod egy nagy es problemas csaladnak, es akkor az ő része is csak felét fogja érni, és harcolhat velük.

Ugyhogy jobb, ha nem ugral. Vegye meg a reszed normalis aron, vagy add el.

NEM kell a beleegyezese az eladashoz, hiaba kozos tulajdon. Csak a fenti elovasarlasi joga van.

Nekem az lenne a kérdésem, hogy egy osztatlan közös telken van két ház (egymáshoz építve). Az egyik háziban lakik a szomszéd néni, a másik ház (85nm) egyelőre nem lakott (örökség). Eladhatok belőle 60 nm-t, 25nm-t megtartanék magamnak (leválasztható a 25 nm saját fürdőszobával. egyszintes, de két generációs ház) így az osztatlan közös telken 3 külön tulajdonban lévő ingatlan lenne mostantól ?
Lehet ilyet csinálni?

1. Milyen engedélyek kellenek?
2. Szükséges a szomszéd néni belegyezése?

ja és van hozzá 400 nm kert, ami nincs elosztva hivatalosan.
Magunk közt megegyezhetünk, hogyan osztjuk 3 részre?

köszönöm szépen

sziasztok Nekem olyan kérdésem lenne hogy osztatlan közöstelkünk van és a másik tulajdonos azt álitja hogy a Mi házunkhoz még kilépö sem jár mert egyből az ő területére nyilik az ajtó létezik ez?engedik ezt a törvéények?segitséget elöre is köszönöm

vpi123

A házak is osztatlan közösben vannak?
Vagy csak a telek...?

VAN-E érvényes kizárólagos használati megosztás?

zsoka1992

Olvasd és értsd: osztatlan közös !!!!

Azaz alapban minden közös :-)
Bárki-bármit UGYAN ÚGY használhat.

Akár a szomszéd konyháját is használhatod és ő tiédet ...

Azért, hogy ne így legyen, bevett szokás megegyezni,
hogy mégis akkor
ki mit használhat a közösből >> kizárólagosan.

Előrelátóbbak ezt írásban is rögzítik.
"Használati megosztás" néven és aláírják.

A még előrelátóbbak a földhivatalban is bejegyeztetik!
Így a kizárólagos rész a többi tulajdonostól függetlenül terhelhető pl. hitellel illetve eladáskor a vevő tudja mit vesz pontosan.

• * -

Ha nektek nincs ilyen megállapodástok a kizárólagos részekről, akkor a KIALAKULT gyakorlat érvényes.

Amit nem illik felrúgni senkinek!

Ha mégis felrúgja valaki és nem jön létre új egyezség, akkor végül a bíróság fog dönteni a kizárólagos használatokról (per indítás után persze).

• * -

Szóval,

1.
Van-e ÉRVÉNYES használati megosztás?
Ha van, akkor abból kiderül a kilépő helyzete.

2.
HA nincs akkor a kilépő használatára
alapban a KÖZÖS használat érvényes.
(ahogy mindenre)

Kivéve, ha korábban kialakult+elfogadott gyakorlat más!
Mert akkor azon nem illik változtatni, vagy közösen kell változtatni rajta.

• - *

A tulajdon tehát közös!!!
Azon belül egyes részekre
CSAK a használat joga lehet
kizárólagos valaki számára.

A kilépő tehát mindkettőtöké sem a tiéd, sem az övé.

A kizárólagos vagy a közös használat a vita tárgya csak.

Ezt magyarázd el a szomszédnak!

Sziasztok!
3. tulajdonostárs vagyok egy osztatlan közös tulajdonú telken álló ikerház egyik felének. (a másik fele a másik 2 tulajonostársé), amelyet szeretnék eladni. Nem volt eddig, ezért most készül egy Megosztási megállapodás a társakkal. Az a kérdésem, hogy az új tulajdonosokra is érvényes lesz-e vagy nekik újat kell-e majd kötni?
A másik gond az, hogy 37 éve a telek vizuálisan (sövénnyel "félbe" lett osztva, de a másik fél most jött rá, hogy az ő része nem pontosan a fele a teleknek. Most egyértelműen ki akarja mérni és elválasztani. Csak épp egy amorf formájú telekről beszélünk, ahol utólag nehéz kijelölni a pontos határokat.
Mi van ilyenkor?

erka,

Nincs olyan amorf telek, amit ne lehetne felmérni. Legfeljebb földmérő kell hozzá, ami nem olcsó, de legalább független szakértő, és nem a szomszéd egy collstokkal.

Ha Te akarod eladni a Tiedet, akkor kényes helyzetben vagy. Mert elvileg a kialakult gyakorlat alapján ragaszkodhatnál ahhoz, hogy a megállapodásban is a mostani állapot legyen feltüntetve. Ez persze nem méltányos általában a másik félre, de vannak helyzetek, amikor fontos, hogy számít a hallgatólagos megállapodás (jogászabban : most is van köztetek most is használati megállapodás, a szokásjog alapján, csak nincs írásba fektetve).

De ha ehhez ragaszkodnál, akkor a másik fél nem írja alá a megállapodást, anélkül meg nehéz eladni a részedet.

Úgyhogy ha nincs ellenedre, akkor a legtisztább kiméretni, megállapodni a területekben, és azt rögzíteni a megállapodásban. Kb. 30-50ezer Ft a földmérő.

Természetesen az új tulajnak is el kell fogadnia azt, hiszen az ingatlanon jogutódod lesz, pláne, ha be is jegyeztetitek a megállapodást a földhivatalnál az osztatlan ingatlan tulajdoni lapjára.

erkanemeth !
Tehát van egy telek azon 2 db. lakás ami ikerház.
Az ikerházak jellemzője hogy pontosan a telekhatárra épülnek. Az a telek nem amorf,
hanem szabálytalan paralegromma.

A legszabályosabb a négyzet, majd jön a téglalap ha egyikbe sem sorolható be akkor pl. trapéz alakú-Általános 6. -tól 8. -ig tanítják.
tegyűk fel hogy egy szabálytalan trapéz, aza elől 16 m hátúl meg 22 . Nem tudható... innen, de feltételezhető, hogy anno pont a telekhatárra épült az a ház, azaz a 16 m felére. Megkell nézni a ház elválasztó vonalát innen húzni egy egyenest a hátsó telehatárra azaz a 22 m felére.
vagy földmérő hívni annak meg sokat kell fizetni. de ez még nem elég, mert a másik fél aki most nagyobbat bitorol nem biztos hogy elfogadja. miért fogadná el ? csak a bírósági ítélet lapján az meg nyilván felkér egy másik un. bírósági szakértőt... azért megint fizetni kell, nem is keveset.

„Mi van ilyenkor?”
Mi lenne ? elővesszük az általános iskolai tudásunkat, felmérjük a teleket, a mérés eredménnyel próbáljuk meggyőzni a társakat, hogy nekünk van igazunk. ha nem megy akkor bírósághoz fordulunk.
de ez előtt tisztázni kell, hogy tényleg ikerház e. mert annak különös kritériumai vannak. Egyszerű - pontosan a teket felező határra épül a két ház rész .. elkerülendő a későbbi vitákat. ha nem iker ház akkor egy osztatlan telekre épült többlakásos épület amit esetleg társasházzá lehet nyilvánítani, de csak akkor ha a tulajok megegyeznek. Ha nem tudnak, jöhet a bíróság.

„Az ikerházak jellemzője hogy pontosan a telekhatárra épülnek”

Az ikerházak jellemzője, hogy konkrétan a telek közepére épülnek. Telekhatártól általában messze, amire Te gondolhattál, az feltételezem a telek elméleti felezővonala.

De ez se általános jellemző, bárhova épülhet a telken belül az építési szabályok adta kereteken belül.

Úgyhogy látatlanban megmondani, milyen alakú a telek, hát... mondjuk úgy finoman, hogy enyhén merész vállalkozás.

Földmérő a biztos!

Sziasztok egy kis segítség kellene!

Van egy oszatlan közös tulajdonú ikerházunk. A tulajdoni arány 986-1014 mienk a nagyobb. Szeretnénk felújítani és egy emeletet rá építeni a mi részünkre, természetesen ehhez már meg van minden terv és dokumentáció már csak be kell jelenteni, erre vár a tervező hogy mi végleges tervet jóváhagyjuk. A ikerház másik tulajdonosa ezt meg tudja vétozni? Az az kell a hozzájárulása? Én ezt találtam :
5:78. § [Határozathozatal]
(1) A tulajdonostársak – ha eltérően nem rendelkeznek – szótöbbséggel határoznak a közös tulajdont érintő kérdésekben. Minden tulajdonostársat tulajdoni hányada arányában illeti meg szavazati jog.
(2) A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges

1. a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz;
2. az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog megterheléséhez vagy az egész dologra kiterjedő kötelezettségvállaláshoz.

Ő meg valami ilyenre hivatkozik:
5:78. § [Határozathozatal]
(2) A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges viszont – többek között – a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz." A tulajdonostárs által tervezett átalakítás a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás, függetlenül attól, hogy ki a költségviselő.

Szerintetek?

KÖZÖS tulajdon >> tehát kell

A közösről mégis hogyan dönthetnél egyedül...?

Ráadásul ezzel a tulajdoni arányok is változni fognak majd.

Azt is rendezni kell...

Tárgyalás

Üdvözlet Mindenkinek!
Egy nagyon komoly problémával szembesültem a héten. Mi egy 6 házrésszel rendelkező nyeles telken lakunk az egyik lakrészben. Ebből az egyik tulaj a hátunk mögött elindított egy eladást. A kérdésem lenne, hogy megfordíthatja-e a dolgot? Mert ugyanis amikor az új lakó már kulccsal jött birtokba venni a házrészt (amit állítólag 10M Ft-ért vásárolt meg) megfenyegettük a többi lakóval, hogy ebből komoly rendőrségi ügy is lesz (mivel az elővásárlási jogunkról való lemondást egyik lakóval sem íratta alá) és egyébként már volt okirathamisítási ügye a tulajnak, úgyhogy készüljenek fel mindenre. Erre kaptunk egy levelet a minap, hogy ő el akarja adni a házrészét XY-nak 5M Ft-ért (mégsem 10) és ha mi az okiratszerkesztő ügyvédnél nem jelezzük a szándékot, és nem helyezzük letétbe a fenti összeget (milyen formán? ez sem derül ki), akkor azt úgy tekintik, hogy az elővásárlási jogunkkal nem kívánunk élni.
Lehet ilyet?
A levelet nem tértivevénnyel küldték. Szimplán ajánlva. Az okiratszerkesztő ügyvédnek nincs ott a nevén kívül semmi adat. Se cím, se telefonszám, se fejléces papír, se a részéről egy aláírás.
Mi élni kívánunk a vásárlási jogunkkal, de akinek szándékozott eladni már kulccsal rendelkezik, többször járt az ingatlanban.
Nyilván jelzem (netről kikeresve az ügyvéd elérhetőségeit) a vásárlási szándékunkat, de ez így, ebben a formában jogszerű? Én úgy tudtam, hogy előre le kellene mondani róla és csak utána lehet vevőt keresni. Vagy ennyit változott az erre vonatkozó jogszabály?
Nagyon köszönöm a mielőbbi segítséget, szorít a 8 nap.

„ Én úgy tudtam, hogy előre le kellene mondani róla és csak utána lehet vevőt keresni. ”
Éppen nem! Soha nem is ez volt se a szabály, se a gyakorlat.

Akkor már aláírás sem kell hozzá? Csak így ha nem jelzek vissza, akkor lemondtam róla? Ennyi?
Pár éve a másik szomszédnál még az ügyvéd kint volt a helyszínen és mindenkivel aláíratta, ellenjegyezte, stb.
Már semmi ilyenre nincs szükség?

Nem világos, mi a kérdés, de ha az elővásárlásra jogosult ésszerű határidőn belül nem nyilatkozik, akkor azt úgy lehet tekinteni, hogy nem kívánja gyakorolni a jogát.

Igen, az ok, hogy nyilatkoznom kell. Csak nem mindegy, milyen formán. A régi lakó elköltözött, velünk papírt nem íratott alá, és mint írtam, az új lakó már kulccsal rendelkezik! A mi megkérdezésünk nélkül már jóformán "beköltözött". Ezek után több, mint egy héttel kaptuk ezt a semmilyen levelet (arról ne is beszéljek, hogy helyesírási hibákkal, formailag milyen arról pláne!) amiben pl. a helyrajzi számon szereplő ingatlan össz nm alapterületére hivatkozva szándékozik eladni a házrészét. (ennek a töredéke mindössze az eladható rész). Lehet ezt így csinálni? Ez igazából a kérdésem lényege. Semmi hivatalosság nincs az egészben.

Nem értem. Az adásvételi szerződést nem kaptad meg? Akkor mi van a megkínálásban?

Azt sem kaptam. Csak ezt a szomszéd általi furcsa levelet, amiben szerepel az összeg (meg hogy kinek akarja eladni), illetve hogyha nem reagálunk, akkor az automatikus lemondással jár. Ennyi.

Az elővásárlási jogról az értesítést a gyakorlatban
az eladó és vevő által már aláírt (de függő hatályú) szerződés formájában szokás megküldeni a jogosultaknak.

(bár a PTK szerint az TELJES!!! ajánlat megküldése is OKÉ)

Akiknek erre a megadott határidőn belül
nyilatkozniuk kell arról, hogy
kívánnak-e a vevő helyébe lépni.

Tehát illett volna a teljes aláírt szerződésből(ajánlatból) egy példányt mellékelni.
Az, hogy az ügyvédnél neked kell kuncsorogni a szerződésért nem túl elegáns megoldás.

A lényeg, hogy kérj egy komplett példányt és határidőn belül nyilatkozz, hogy a TELJES szerződést elfogadva
a vevő te kívánsz lenni az eredeti vevő helyett.

Ehhez teljesítőképesnek kell enned!!!
Azaz tudnod kell fizetni is...

Egynél többen azonban ne nyilatkozzatok lehetőleg,
mert az komoly kavaráshoz vezethet...

-

Azonban az kérdéses lehet, hogy
mire is van pontosan elővásárlási jogotok?

• a telekre
• az épületre
• mindkettőre

Hú nagyon szépen köszönöm!
Hatalmas segítség volt, el tudok indulni most már!
Köszönöm még egyszer!!! :)

De már az ügyvédnek jelezd,hogy fenntartod elővásárlási jogodat.