"holott a törvény egyértelműen szabályozza a haszonélvezeti jog értékét, és azt kortól teszi függővé"
Ez TÉVEDÉS!!!
A törvény NEM az értékét szabályozza.
Az értéke annyi amennyiben megalkudtok...
Lehet akár ingyenes is a lemondás róla.
és
Lehet eszméletlenül drága is.
Alku tárgya!
Hanem!!!
Csak a fizetendő illetékhez az ILLETÉK ALAP kiszámolási módját.
Ezt persze lehat iránymutatásnak venni az alkuhoz.
De az alku dönt az értékről végül.
"De ez már nem a mi gondunk."
Biztos nem... ?
Mégiscsak
a ti tulajdonotokat rongálja majd a berakott
és
a végén esetleg nektek kell onnan perben kirakni
Illetve jól leverheti vele a másik tulaj az árát
a 2/3-nak, a bentlakó miatt és jogán
egy közös tulajdon megszüntetési perben.
Szóval: én segítenék a haszonélvezőnek elkerülni a beköltözést.
Mert lehet, hogy
és
nem csak egy kis használati díj a haszonélvezőtől.
(azt valahogy kétlem, hogy valóban
be akar költözni oda valaki, tartósan ott lakni)
Ha a megszerzés a célja, akkor pedig a beköltözés utáni napon már indulhat is a per ellened és hamarosan nyomott áron lehet az övé, ha elég rafkós csákó vagy magas áron veszed meg a részét te tőle, kiürítve.
Előbb persze a haszonélvezőt akarja idegelni vélhetően. Azért, hogy menni akarjon onnan olcsón/ingyen is akár.
- -
Szóval, nem lennék teljesen nyugodt egy ilyen tulaj társsal a nyakamon... ki tudja mik a szándékai, taktikája.
Magypet
„Anno mi felajánlottuk, hogy vegye meg, vagy megvesszük mi, de szerinte a 2/3-ad annyit ér, mint az egyharmad, holott a törvény egyértelműen szabályozza a haszonélvezeti jog értékét, és azt kortól teszi függővé. Jelen esetben ez 20%.”
Ha az ő szemszögéből nézzük, akkor azért neki a ti 2/3 részetek nyilván nem teljes értékű, mert haszonélvezet van rajta, az pedig jelentős értékcsökkentő tétel. Szerintem erre gondolt, amikor úgy gondolta, hogy annyit ér, mint az ő "tehermentes" 1/3 része. Nem kötelező neki a haszonélvezetet megváltani eladáskor, akár úgy is ráteheti a kezét, ha megveszi tőletek így, ahogy van. Igaz, utána a haszonélvezeten kívül semmi sem védi már a benne lakót, legalábbis nektek már nem lesz beleszólásotok. Viszont ti megszabadultok tőle és az ingatlantól egyaránt.
Bizony el kel dönteni, hogy mi a cél a 2/3-al.
Mert a megszerző elkezdett rárepülni
és
nyilván nem adja fel célját önként.
Bármi is az.
Tisztelt Jogi Fórum!
Akárhogy töröm a fejem, nem találok megoldást az alábbi helyzetre:
Adott egy 15 évvel ezelőtt örökölt telek,két testvér 1/2 tulajdonában. Most felvetődött, hogy miután lejárt a határidő (üdülőtelek) adófizetés nélkül tudjuk értékesiteni. Szóban megállapodott a két testvér,azzal a megkötéssel, hogy miután egyikük ezzel nem ér rá
foglalkozni, a másik bonyolitja. Megbízott egy ingatlanost, a szerződésben az áll, ha a rögzitett minimál-áron mégsem kerül eladásra az ingatlan, abban az esetben ugyanúgy jogos a jutalék, mintha létrejött volna az ügylet.
Ingatlanos hozott vevőjelölteket, meg kellett volna beszélni az eladási árat a másik tulajjal, aki sem a telefont nem vette fel, semmilyen formában nem volt elérhető. A vevőjelöltek persze eltüntek eközben.
Végül, sokadik próbálkozás után sikerült beszélni a másik tulajdonossal, aki kerek perec kijelentette. Nem adja el.
A pénzre szüksége lenne, használni nem használja, a válasz: csak
Felajánlottuk, hogy váltsa magához a fél tulajdont, nem. Felajánlottuk, megváltjuk a részét. Nem.
Semmilyen együttmüködésre nem hajlandó, a józan ész szikráját sem tudjuk felfedezni.
Bele kell törődnünk, hogy sosem lesz eladva?
Azon kívül hogy bírósághoz fordulunk a közös tulajdon megszüntetése miatt - ami nyilván sok pénz, sok idő, és nyilvánvaló anyagi veszteség, van más megoldás?
Köszönöm, ha kapok valami használható ötletet.
"van más megoldás?"
NINCS,
HA nem jön létre a felek között
békés úton a megegyezés.
Köszi a választ Nonolet, igen ettől féltem. Nyilván senkit nem lehet rákényszeriteni, hogy eladja a tulajdonát. Ezek szerint bele kell törődni, hogy szivat.:-(
Egy még van: eladod a saját részedet. Elővásárlási joga van, ha nem veszi meg, eladod másnak, beleegyezése, engedélye nem kell hozzá.
Nyilván áron alul fog menni, egy fél telek. Lehet, pont erre vár.
József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.
"Nyilván senkit nem lehet rákényszeriteni,
hogy eladja a tulajdonát."
Kivéve: ítélet által.
Hisz, éppen erre való a közös tulajdon megszüntetése iránti per.
Feloldja patt helyzetet.
Még, ha némi veszteség árán is...
- -
Jelén esetben tegyél
írásban, határidővel (mondjuk 60 nap) REÁLIS árú
és/vagy
ajánlatot a másik félnek az 1/2 részre.
Amiben jelzed, hogy sikertelenség esetén
utána részedről PER fog következni, mert eltökélt vagy.
A perrel pedig csak rosszabbul járhat.
Anyagilag.
"Nyilván áron alul fog menni, egy fél telek. "
Ezt figyelembe véve kell az eladási ajánlati árat megadni.
Miközben a vételi ajánlat árát pedig e fölé érdemes belőni.
Nagyon köszönöm Nonolet és drBJózsef, lehet hogy ezt még érdemes lenne megpróbálni. Amennyiben vételi ill. eladási ajánlatot teszek, ezt egyszerre célszerü, v. inkább 2 menetben? Ha a teljes telek jelen forgalmi értéke kb. 10 mFt szerintetek kb mennyire kellene eltérnem az 5mFt-os ajánlattól? Ennek eldöntése azért is nehéz, mert fogalmam sincs, hogy amennyiben mégis peres ügy lesz belőle, ott milyen nagyságrendet bukhatok, és mennyi idő mulva juthatok pénzhez.
3,5-4,0 az eladásra illetve 5 milió a vételre
szerintem jó ajánlat az 5 milliós érték esetén.
Köszi Nonolet!
A vételi/eladási ajánlatot egyszerre tegyem meg szerinted, vagy két menetben? Én írjam, vagy nyomhat valamit a latban, ha ügyvédtől kapja?
Én egyszerre tenném meg, mindkét szóba jöhető esetet lefedve és a választás lehetőségét kínálva.
HA akar bizniszelni, akkor az ügyvéd nélkül is reagál.
Ha nem akar, akkor meg az ügyvéd sem fogja meghatni...
Szerintem.
Köszi. Sztem nem akar bizniszelni, nem akar semmit, nem akar semmivel foglalkozni, ezért tartok tőle, h nem is fog reagálni. Akkor pedig marad a peres út, ha nem akarok beletörődni hogy sosem jutok pénzhez. A perköltségek milyen nagyságrendűek lehetnek? A kimenetele valószinűsithető? Mindent én fizetek, mert én akarom értékesiteni?
Tisztelt Hozzáértők, ha valaki erre jár és megteszi, hogy megválaszolja a kérdéseimet, azt nagyon megköszönném.
Ettől tenném függővé a további lépéseket.
Ha meg lehet azt nagyságrendileg határozni, hogy kb.milyen anyagi ráforditást igényelne egy ilyen (közös tulajdon megszüntetése iránt inditott) per költsége és kb. mennyi időt szokott igénybevenni, az nagy segitség lenne a döntésemhez. A perköltséget az fizeti, aki a közös tulajdon megszüntetését kéri, vagy mindkét tulajdonos egyenlő arányban? Tudom, hogy egy pernek kétesélyes a kimenetele, de mennyi esélyem van egy számomra kedvező bírósági döntésre?
Nem szeretnék meggondolatlanul dönteni, kérnék egy kis segitséget. Köszönöm.
A per végén a közös tulajdon mindenképpen megszűnik.
Tehát csak kedvező vége lehet... számodra.
- -
A többit nem igazán lehet megjósolni.
Hisz attól is függ, hogy mennyit kekeckedik a másik fél.
(szakértők, ügyvédek díjai...)
Érdemes azzal indítani az ügyet, hogy:
"Adó és érték bizonyítvány"-t kérsz az önkormányzattól.
Ez párezer Ft illetékből megvan.
Mivel közokirat a benne lévő értéket nem sima ügy vitatni!
Így máris jó eséllyel kiütöttél egy időhúzó és költség növelő helyzetet az elején, mivel a pertárgy értéke ismert, nehezen módosítható.
Ráadásul a másik félnek kell előlegeznie az ellenbizonyítás költségét...
Ami ugye könnyen lehet akár 200-300 eFt is.
- -
Megjegyzem: eleve kérnék bizonyítványt az ajánlatom megküldéséhez is a másik tulajnak, hátha nem is akar majd pereskedni.
- --
A per során mivel ugye a végén "pervesztes" nem lesz!
Minden fél maga viseli a saját jogi költségeit.
Kivéve az un. készkiadásokat, amiket elosztanak.
(tulajdoni lapok, stb. 15-20 eFt körül)
A minimum költség
és
ha az értékbizonyítványt vitatja a másik fél
Plusz a saját ügyvédi költség ...
Felmerülhet még a végén adott esetben a vagyonszerzési illeték kérdése is.
A per úgy 1,0-1,5 év alatt lefut, de közben bármikor köthető egyezség!!!
Mondjuk ésszerűbb eleve megegyezni, a per helyett... ha csak lehet.
- -
Szóval úgy 350-600 eFt és 1-2 év....
Első saccra.
Plusz a közben elmaradt hasznok, ha lennének.
(bérleti díj, máshol lakás költsége, stb.)
Az árverésig pedig nem érdemes eljutni,
mert
azzal mindkét fél rosszul jár...
Nagyon szépen köszönöm Nonolet, rengeteget segitettél :-)
Persze én sem szeretnék eljutni a perig, nagyon remélem, hogy nem kerül rá sor, csak legvégső esetben. Ami marad az ügylet végén, még mindig több, mint beletörődni a nagy semmibe...
Tisztelt Fórumozók :)
Szeretnék érdeklődni az alábbi helyzet megvalósíthatóságáról.
Anyósommal közösen vennénk meg egy kétgenerációs házat telekkel. Ezen a telken áll két ház. Az egyik ház rendes lakóház, a másik gazdasági épületként van bejegyezve. A vételár 1/3-át én a 2/3-át anyósom fizetné ez alapján is kerül gondolom a tulajdoni lapon a tulajdonosok részaránya bejegyezve. A dolog ott kezd érdekessé válni és ez okozza most a fejtörést, hogy
A kérdésem az, hogy ha nincs használati megosztás (márpedig most nincs), akkor ha akár az egyik tulajdonos is jelzáloghitelt vesz fel, akkor az az egész ingatlanra vonatkozik? (ha jól tudom igen) Ergo az én hitelem miatt szívhatnak anyósék, ha nem fizetem. Viszont fundamenta meg nem ad pénzt gazdasági épületre.
Szóval az működik-e, hogy még adásvétel előtt átminősíttetnénk vagy megkérnnék a jelenlegi tulajt, hogy minősíttesse át lakóépületté, majd az adásvételit már mint két vevő, egyben használati megosztással kötnénk meg? Szóval azt írnánk bele, hogy 1. tulaj 2/3-ad készpénzben, egyik ház és telek xy része, 2. tulaj 1/3-ad fundamenta, másik ház, telek yz része.
Mert ugye megosztani akkor tudjuk ha már a nevünkön van, de akkor lesz a nevünkön, ha fizet a fundamenta. De a funda akkor fizet, ha nem gazdasági épület.
Talán az lenne a legjobb (csak nem tudom ez működik-e), hogyha így ahogy van osztatlan közösként megvennék az egészet, (kérdés, hogy a funda is megadja-e úgy, hogy van rajta gazdasági épület is) és majd amikor a nevünkre került az ingatlan, utána megosztjuk, csak akkor hogy kerül át az én hiteles jelzálogom a teljes ingatlanról az én általam használtra? Vagy ez kb automatikus? Szóval 1-es tulaj 2/3 kp 2-es tulaj 1/3 funda/hitel, majd megosztásra került az ingatlan tulajdoni hányad arányában és akkor az én hitelem máris az én megosztott részemre fog vonatkozni?
Lehet kicsit összevissza írtam, csak szeretném ezeket tisztán látni. Szóval ami akadály, vagy fejtörést okoz, hogy gazdasági épület amit mi használnánk, meg kéne osztani, meg a mi részünk fundamentával menne.
Előre is köszönöm ha valaki tudna okosat mondani tanácsolni. Üdvözlettel, Tamás
Alakítsátok társasházzá.
Kedves Sándor! Köszönöm a tippet, de kérem egy pár mondatban ha lehet, írja le, ez miben segít nekünk. Köszönöm szépen!
Kedves Sándor, talán azt a választ kaptuk, hogy megosztani nem lehet, mert nyeles telek, bár most nem nyeles, hanem vagy egy út befelé és két ház egymás mögött ha az utcáról nézzük.
Ha társasház, akkor a különtulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek önállóan, egymástól függetlenül terhelhetők, elidegeníthetők.
