Örökségről való lemondás

Tisztelt Jogi Fórum!
Szakértelmüket kérem. Testvéremmel ketten édesanyám után egy lakást örököltünk, a hagyatéki eljárás előtt vagyunk.
KÉrdéseim:

1. Én szeretném megtartani a lakást, testvérem nem. Én kifizetném a részét. Mit kellene tennünk? Ő lemond a javamra? Vagy visszautasítja az öröklést?
2. Ha testvérem nem egyezik bele, hogy lemond a javamra. Én viszont nem szeretnék közös tulajdont. Mi történik ilyenkor, ha nincs közös nevező?
3. Hogy állapítja meg a közjegyző a lakás értékét? Van-e erre hivatalos forrás az interneten, hogy mik az aktuális árak? Szeretném tudni, hogy mennyi lehet a lakás vélt ára.
4. Jól tudom, hogy azért illetéket nem kell fizetni, hogy édesanyánktól megörököltük. De ha pl az én nevemre kerül és utána eladom, vagy kettőnk nevére kerül és eladjuk utána már adózunk?

Köszönöm: V.

1. Ez többféleképpen is rendezhető, visszautasitassal is, vagy adásvétellel is. Elsősorban attól függ, hogy neki vannak-e leszarmazoi.
2. Kozos tulajdon megszüntetése iránt pert indithatsz.
3. A közjegyző az ado- és érték bizonyítvány alapján allapitja meg, ami azért nem feltétlenül reális.
4. Eladás eseten, ha a hagyateki eljarasban megallapitott értéknél magasabb áron adod el 5 éven belül, szja fizetési kötelezettség merul fel, illetve adott esetben a testveredtol megszerzett rész után vagyonszerzési illeték is felmerülhet, függően attól, hogyan szerzed meg.

Tisztelt Jogi Fórum!
Abban kérem szíves tájékoztatásukat, hogy amennyiben a szintén nagykorú testvéremmel még édesapám életében lemondunk a minket együttesen megillető 50 % örökségrészről a túlélő feleség, édesanyánk javára, az édesanyánk halála esetén akadálya lehet-e a törvényes öröklési rendnek, azaz testvéremmel az örökség 100 %-ára igényt tarthatunk-e fele-fele arányban. Mindkettőnknek nagykorú gyerekei vannak.
Köszönöm

Lehet azt előre tudni, ki mikor hal meg, akkor majdan mi lesz az örökség, és ki is lesz az örökös?

Érdekes kérdés.

Önmagában ez nem jelenti az édesanyátok utáni öröklésről való lemondást, arról a részről sem mondtok le ezzel, amit édesanyátok édesapátok után örököl, de természetesen édesanyátok másra is hagyhatja azt, vagy életében is elidegenítheti.

Köszönöm a választ.

Tisztelt Jogi Fórum!

A kérdésem a következő.
Az elhunytnak nincs felesége élettársa gyereke, egyedül élt, szülei meghaltak, testvére nincs.
A szülei testvéreinek (akik már szintén nem élnek) vannak leszármazói, az elhunytnak unokatestvérei. Az egyikük szeretne az egészből kimaradni, a tárgyalásra sem szeretne elmenni Egy örökséget visszautasító nyilatkozattal (két tanúval) lemondhat-e az egészről? Ha neki nincsenek leszármazói ki kapja az Ő részét?
Köszönettel: Dorottyaka

Igen, visszautasíthatja. Ha neki vannak testvérei, akkor ők kapják.

Köszönöm a gyors választ!

Tisztelt válaszoló!

A kérdésem a következő :az elhunytnak 3 gyermeke van. Kéttő lemond a harmadik javára. Milyen jogcímen történhet a tulajdonjog bejegyzés.

:) Attól függ, hogyan szól a hagyatékátadó végzés.

Lehet örökség címén, lehet ajándékozás címén.

Én úgy gondolnám meg lehetne oldani törvényes öröklés jogcímén, mert ugye annak a bejegyzése ingyenes a földhivatalban.
De a közjegyző 1/3 törvényes öröklés 2/3 rész ajándékozás jogcímen írta meg a hagyatékátadó végzést. Szerintem ezt el lehetett volna kerülni, mert nem ajándékozásról hanem lemondásra volt szó.
De lehet hogy nem jól gondolom.

Szigorúan értelmezve igaza van a közjegyzőnek. Ha a teljes örökrészét átengedi az egyik örökös, az szerintem sem osztályos egyezség, hanem ajándék. Ha leszármazója is van annak az örökösnek, akkor meg nem is kérdés.

Ha viszont visszautasították a hagyatékot és a visszautasítók gyermektelenek, akkor ez így nem jó.

Kedves Obudafan!

ezt írta:
„1.Ez többféleképpen is rendezhető, visszautasitassal is, vagy adásvétellel is. Elsősorban attól függ, hogy neki vannak-e leszarmazoi.” - Nincsenek leszármazói. Ilyen esetben ki lesz a 100%-os örökös? Illetve ha adásvétellel ergo megveszem tőle és beleírjuk a hagyatéki végzésbe, gondolom illetéket fizetünk.

3.A közjegyző az ado- és érték bizonyítvány alapján allapitja meg, ami azért nem feltétlenül reális. -
„- Irreálisan magasak vagy alacsonyak az árak? Most ugye elég magasak az ingatlanárak...

”4.Eladás eseten, ha a hagyateki eljarasban megallapitott értéknél magasabb áron adod el 5 éven belül, szja fizetési kötelezettség merul fel, illetve adott esetben a testveredtol megszerzett rész után vagyonszerzési illeték is felmerülhet, függően attól, hogyan szerzed meg.

• Hogyan máshogy szerezhetem még meg, mint adásvétel?

Köszönöm mégegyszer segítségüket!
V.

Előzmény:
Tisztelt Jogi Fórum!
Szakértelmüket kérem. Testvéremmel ketten édesanyám után egy lakást örököltünk, a hagyatéki eljárás előtt vagyunk.
KÉrdéseim:
1.Én szeretném megtartani a lakást, testvérem nem. Én kifizetném a részét. Mit kellene tennünk? Ő lemond a javamra? Vagy visszautasítja az öröklést?
2.Ha testvérem nem egyezik bele, hogy lemond a javamra. Én viszont nem szeretnék közös tulajdont. Mi történik ilyenkor, ha nincs közös nevező?
3.Hogy állapítja meg a közjegyző a lakás értékét? Van-e erre hivatalos forrás az interneten, hogy mik az aktuális árak? Szeretném tudni, hogy mennyi lehet a lakás vélt ára.
4.Jól tudom, hogy azért illetéket nem kell fizetni, hogy édesanyánktól megörököltük. De ha pl az én nevemre kerül és utána eladom, vagy kettőnk nevére kerül és eladjuk utána már adózunk?

Köszönöm: V.

Ha nincsenek leszármazói, akkro valószínűleg működik a visszautasítás, ami valószínűleg közterhek szempontjából kedvezőbb. Az adó- és értékbizonyítványban jellemzően alacsonyabb értékek találhatóak.

Tisztelt ObudaFan!

Lenne egy kérdésem, ami után sokat olvastam mindenfelé, de mégis kétségeim vannak. A következő egyszerű dologról van szó (egy lemondás az örökségről):

Van egy idős anya, két fia (A és B), és az egyiknek (B) egy fia (unoka). Készült régen közjegyzőnél egy öröklésről lemondást tartalmazó szerződés az örökhagyó idős anya és az egyik fia (B) között, akinek az említett fia az unoka. A lemondás azzal a céllal készült, hogy a másik fia (A) örököljön ezután mindent, tehát az említett unoka sem(!!). De felmerül a rafináltság lehetősége, hogy ez később majd támadható, és éppen ez lesz a kérdésem. Az unoka már élt a szerződéskötéskor, de nem volt jelen, és az apja (B) a rafináltság gyanús személye. A szerződés szó szerint ez, a lényegtelen részek kihagyásával:

Közjegyzői Okirat

Előttem, ... közjegyző előtt ... helységemben megjelent egyrészről (anya), mint örökhagyó, másrészről (B), mint örökös, és kérték közjegyzői okiratba foglalni az alábbi

ÖRÖKLÉSRŐL LEMONDÁST TARTALMAZÓ SZERZŐDÉST.

1. A felek rögzítik azt a közös tudomásukat, hogy (B) (anyá)-nak korábbi házasságából származó gyermeke, ezért törvényes örököse.
2. (B) ezennel kijelenti, hogy édesanyja utáni öröklésről leszármazóira is kiterjedő hatállyal ezennel visszavonhatatlanul lemond.
3. (B) tudomásul veszi, hogy lemondó nyilatkozatára tekintettel (anya) utáni öröklésből kiesik, és az ő hagyatékából öröklési jogcímen sem ő, sem leszármazója, semmilyen mértékben nem részesülhetnek.
4. A Felek megállapodnak abban, hogy az öröklésről lemondás (B) részéről ellenszolgáltatás nélkül történik.
5. (B) kijelenti, hogy ezt a nyilatkozatát jól megfontolta, és véglegesnek tekinti.
6. A Felek egybehangzóan kérik a közjegyzőt, hogy ezt a szerződést jelentse be a Végintézkedések Központi Nyilvántartásába.
7. A Felek a szerződés tárgyának értékét 3.000.000,- Ft-ra, azaz hárommillió forintra becsülik.
8. Ezen közjegyzői okirat elkészítésével felmerült közjegyzői díjat és költségeket (anya) viseli.
9. A Felek ezennel hozzájárulnak ahhoz, hogy ezen okiratról hiteles kiadmány korlátlan példányban legyen kiállítható. Ez alkalommal ... amelyek átvételét ezen okirat aláírásával elismerik.

A Felek tudomásul vették, a közjegyző tájékoztatását a közjegyzőkről szóló 1991, évi ... törvény ... bekezdéseiben foglaltakról, vagyis a személyazonosság on-line ellenőrzésére vonatkozó rendelkezésekről. Ehhez hozzájárulásukat adják.

Én eljáró közjegyző, miután meggyőződtem a Felek ügyleti-, jog- és cselekvőképességéről, valódi ügyleti szándékáról, ezt az okiratot a Felek szavai alapján elkészítettem, előttük felolvastam, elolvasásra rendelkezésre bocsátottam, tartalmára és jogkövetkezményeire nézve őket kioktattam. Ezt követően a Felek kijelentették, hogy ez az okirat az ő szerződési akaratukat és nyilatkozataikat mindenben hűen tartalmazza, ezért azt előttem az alulírott napon saját kezűleg aláírták.

...
ennyi.

A dilemma ugye a következő: Az apa (B) lemond a teljes majdani örökségéről (ellenszolgáltatás nélkül) egyáltalán nem is említve, hogy kinek a javára. Na de az apa (B) a fia (unoka) nevében, hogy tehet így (ellenszolgáltatás nélkül) ilyet, hiszen ha ő (B) csak kiesik az öröklésből, akkor nyilván a fia (unoka) lép a helyére, és ő (unoka) nem nyilatkozott lemondási szándékáról, nem lehet (B) jogtalan kijelentése alapján jogfosztott. Tehát egyszerűen az apa (B) jogfosztó nyilatkozatrésze az öröklés tényleges menetében érvénytelen, figyelmen kívül hagyandó. Ekkor úgy néz ki, hogy majd mégsem csak egyedül (A), hanem (A) és (B unoka) fele-fele arányban örököl. Ámde a szerződés nem csak a (B) örökös "akaratát" jelenti, hanem az örökhagyó (anya) akaratát is: "kérték közjegyzői okiratba foglalni", 3. és 6. valamint a pontok utáni szövegrész egyértelműen az örökhagyó (anya) akaratát is jelenti, akinek viszont szerintem jogában áll végrendelkezés szerűen itt kizárni kieső örökös fia (B) helyére belépő leszármazót, azaz (B) ági unokáját (unoka) is. Bár mivel ellenszolgáltatás nem történt, az (unoka) a köteles részére, azaz a 1/2-ed 1/3-ára, vagyis 1/6-ra igényt tarthat. Az (A) leendő örökös ideges, mert ő és az (anya) már ezektől függetlenül (amiről nem kell tudni), előre lerendezték (B)-t, mert neki akkor hamar kellett egy kis kiszámolt mani, és (B) ezt találta ki érte. Viszont így talán a végén is csíp még valamit a fia, azaz a (B unoka) számára. Kérdés, hogy valóban?? és mennyit??

0? ; 1/2? ; 1/6?

A választ előre is köszönöm, sokat segítene tisztán látni, és ekkor lehetne tenni valamit a feszültségek lecsillapítására.

Bár a kérdés ObudaFan-nak szól, én csak kérdeznék...
"B" hogy mond le arról az örökségről ami nem az övé ?

Ha a felek másképp nem állapodnak meg, akkor a lemondás a köteles részre is kiterjed. Az új Ptk. hatálya alatt kötötték a szerződést?

Én az alábbiak alapján sem tudtam egyértelműen eldönteni. Valamelyik vastagon kiemelt mondat az ellenkezőjére vezet, mint valamelyik másik vastagon kiemelt mondat (vagy két mondat) az előző kérdésemben felvetett kétséges esetre nézve. Nem tudom mi az állás, ha valaki tud segítsen!

Itt: http://orokles.info Ez áll:

Az öröklésről – akár teljesen, akár csak részlegesen – lemondani még az örökhagyó életében lehet, a lemondó örökös és az örökhagyó által kötött kétoldalú szerződéssel. Az öröklésről csak a törvényes örökös mondhat le. (Ptk. 603. § (1) bekezdés). Ezzel szemben az örökség visszautasítására csak az örökség megnyílta, vagyis az örökhagyó halála után van lehetőség, és azt az örökös egyoldalú jognyilatkozatával teheti meg (Ptk. 674. § (1) bekezdés). Az állam, mint törvényes örökös az örökséget nem utasíthatja vissza. Ebből következően a lemondást a szerződési akarat hiánya vagy fogyatékosságai miatt (pl. tévedés, megtévesztés stb.) meg lehet támadni (Ptk. 603. § (2) bekezdés), a visszautasítás viszont végleges vissza nem vonható jognyilatkozat. A lemondásban ki lehet kötni bizonyos feltételeket, így pl. meghatározott személy javára is le lehet mondani az örökségről. Ez a rendelkezés azonban kétség esetén csak arra az esetre szól, ha ez a meghatározott személy maga is örököl. Ha tehát az egyébként az örökségben semmilyen címen nem részesülő személy javára mondanak le az örökségről, és kétség merül fel, akkor a lemondás folytán kieső személy helyett nem a megjelölt személy, hanem a kieső személy leszármazói örökölnek (Ptk. 604. § (2) bekezdés). A lemondás csak kifejezett ilyen rendelkezés esetén hat ki a leszármazókra, illetve akkor, ha a lemondás fejében az örökös a kötelesrészt (fogalmát ld. egy későbbi cikkünkben) elérő kielégítésben részesült (Ptk. 604. § (1) bekezdés). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szerződésbe kifejezetten bele kell foglalni azt, hogy nem csupán a leendő örökös, hanem annak leszármazói (gyermekei, unokái stb.) is lemondanak az öröklésről. Ezzel szemben az örökség visszautasítása esetén semmiféle rendelkezést nem lehet tenni, az örökséget visszautasító személy nem állíthat maga helyett más örököst. A visszautasítás sose hat ki a leszármazókra. Az örökséget visszautasító személy egész egyszerűen kiesik az öröklésből, és helyette a törvény által meghatározott más személy fog örökölni. Az öröklésről való lemondás – ellenkező megállapodás hiányában a kötelesrészről való lemondást is jelenti, a kötelesrészről való lemondás viszont nem jelenti az egyéb jogcímen való öröklésről történő lemondást (Ptk. 605 §). A lemondás ellenkező megállapodás hiányában kiterjed a hagyaték utóbb bekövetkező növekedésére is, kivéve, ha az örökhagyó vagyonában olyan rendkívüli növekedés áll be, amelynek ismeretében a lemondó nyilatkozatot nem tették volna meg (Ptk. 606. §).

Mi a törvényes öröklési sorrend?

A törvényben meghatározott örökösök a törvényben megjelölt sorrendben válnak örökössé. Ez a sorrend kivételt nem engedő, szigorú rangsor, amely alapján a törvényben előbb álló személyek az öröklés tekintetében megelőzik a mögöttük állókat.

1.) a leszármazók törvényes öröklési sorrendje:

A törvényes öröklés sorrendjében első helyen a lemenő egyenes ági rokonok öröklési jogi igényei szerepelnek, leszármazási fokok szerint, a helyettesítés elvének megfelelően. A leszármazók mellett a házastárs haszonélvezeti jogot örököl.

b.) távoli leszármazók törvényes öröklése:

Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett személy gyermekei örökölnek. (helyettesítési elv)

A kiesés általában relatív hatású: a kiesést eredményező jogi tény csak az érintett személy figyelmen kívül hagyását eredményezi, a kiesett személy rokonaira/örököseire ilyen hatással nincsen (kivétel lehet a lemondás meghatározott esete).

4. Lemondás az öröklésről:

7:7. § [Lemondás az öröklésről]

(1) Aki törvényes öröklésre jogosult, az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben – egészben vagy részben – lemondhat az öröklésről.

(2) A lemondást a szerződési akarat hiánya vagy fogyatékossága miatt a végrendelet megtámadására irányadó szabályok szerint lehet megtámadni.

7:8. § [A lemondás személyi hatása]

(1) A lemondás a lemondó leszármazóira nem hat ki, kivéve, ha a megállapodás így szól, vagy ha az a kötelesrészt elérő kielégítés ellenében történt.

(2) A meghatározott személy javára való lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában arra az esetre szól, ha a meghatározott személy az örökhagyó után örököl. Az örökhagyó leszármazójának lemondása a felek eltérő megállapodásának hiányában a többi leszármazó javára szolgál.

A törvényes örökrész várományosa és az örökhagyó a lemondási szerződésben megjelölhetik azt a személyt, aki az örökhagyó után a lemondás folytán örököl. Az így meghatározott személy bárki lehet:

lehet egy másik törvényes örökös,

de lehet olyan személy is (pl. a lemondó személy házastársa, élettársa stb.), aki az örökhagyónak nem törvényes örököse.

A meghatározott személy javára történő lemondás nem korlátozza az örökhagyó végrendelkezési szabadságát. Így előfordulhat, hogy az örökhagyó végrendelete kifejezett nyilatkozattal vagy mellőzés formájában kizárja a lemondási szerződésben meghatározott személyt.

Külön értelmező szabályt ad a Ptk. [7:8§(2)] arra az esetre, ha az öröklésről az örökhagyó valamelyik leszármazója mond le: az ilyen lemondás – a felek eltérő megállapodásának hiányában – csak a többi leszármazó javára szolgál. Ellenkező tartalmú szerződéses kikötés hiányában tehát az örökhagyó leszármazójának lemondása csak akkor hatályos, ha helyette a többi leszármazó örököl.

Lehetséges az is, hogy a lemondási szerződés csak a lemondó kiesését rögzíti, s új örököst nem jelöl meg; ebben az esetben – végintézkedés hiányában – a törvényes öröklés szabályai határozzák meg az örököst: a hagyományról történt lemondás pedig a hagyománnyal terhelt személy mentesülését eredményezi.

Az új örökös kijelölés nélkül történő lemondás csak relatív kiesési ok: a lemondó örökös leszármazóira nem terjed ki. A lemondó leszármazóira a lemondás csak akkor hat ki, ha a szerződés (pl. új örökös kijelölésével) kifejezetten így rendelkezik, vagy ha a lemondás a köteles részt elérő kielégítés fejében történt [7:8.§(1)].

Itt: http://ptk2013.hu/…lesi-jog/736 Ez áll:

7:4. § [Kiesés az öröklésből]

(1) Kiesik az öröklésből, aki nem éli túl az örökhagyót. A közös balesetben vagy más hasonló közös veszélyhelyzetben elhunyt személyek az egymás után történő öröklés tekintetében a halál beálltának sorrendjétől függetlenül kiesettnek tekintendők.

(2) Kiesik az öröklésből az is,

1. aki az öröklésre érdemtelen;
2. akit az örökhagyó az öröklésből kizárt vagy kitagadott;

c) aki lemondott az öröklésről;

4. aki az örökséget visszautasította.

7:7. § [Lemondás az öröklésről]

(1) Aki törvényes öröklésre jogosult, az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben – egészben vagy részben – lemondhat az öröklésről.

(2) A lemondást a szerződési akarat hiánya vagy fogyatékossága miatt a végrendelet megtámadására irányadó szabályok szerint lehet megtámadni.

7:8. § [A lemondás személyi hatása]

(1) A lemondás a lemondó leszármazóira nem hat ki, kivéve, ha a megállapodás így szól, vagy ha az a kötelesrészt elérő kielégítés ellenében történt.

(2) A meghatározott személy javára való lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában arra az esetre szól, ha a meghatározott személy az örökhagyó után örököl. Az örökhagyó leszármazójának lemondása a felek eltérő megállapodásának hiányában a többi leszármazó javára szolgál.

7:9. § [A lemondás terjedelme]

(1) Az öröklésről való lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában a kötelesrészről való lemondást is jelenti. A kötelesrészről való lemondás nem jelent lemondást arról, ami a lemondóra más öröklési jogcímen hárul.

7:55. § [Leszármazók öröklése]

(1) Törvényes örökös első sorban az örökhagyó gyermeke.

(2) Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl.

(3) Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek.

Ptk.7:8. § [A lemondás személyi hatása]

(1) A lemondás a lemondó leszármazóira nem hat ki, kivéve, ha a megállapodás így szól, vagy ha az a kötelesrészt elérő kielégítés ellenében történt.
A régi Ptk. is ugyanezt mondta:
Ptk.604. § (1) A lemondás csak akkor hat ki a lemondó leszármazóira, ha a megállapodás így szól, vagy ha az a kötelesrészt elérő kielégítés fejében történt.

Köszönöm a megerősítést, én is elég erősnek érzem azt a "kivéve, ha" egyszerűen "úgy állapodnak meg" részt. Ezek szerint akkor ennek a két személynek az ilyen egyszerű megállapodása annyira erős, hogy meggátolja ezen az ágon a legkevesebb, tehát pl. egy köteles résznyi hagyaték továbbjutását is az unoka felé.

Az évéleményem szerint igen. Persze, ha mégis alá lehetne íratni mindezt az unokával is, az lenne a biztos.

Hmm... Hát olvasgatva a paragrafusokat, amiket lentebb vastagon kiemeltem (ezek közül is a legidevonatkozóbbakat), annyira egyforma erősséggel ütik e tekintetben egymást, hogy szerintem valamennyire támadható az unoka felől, mint a kieső apa (B) helyére belépő jogfosztottnak tűnő (unoka). Ráadásul, mivel a szerződés szerint nem történt ellenszolgáltatás, így ez kedvező a belépett helyzetére. Ha a lemondó szerződést az örökhagyó tekintetében, mint végakaratszerű kinyilatkoztatást nézzük, akkor még az (unoka) a kötelesrészt kikérheti. Egyébként az örökhagyó írt végrendeletet ((A) javaslatára), melyben a másik fiára (A) hagy mindent, hogy ezzel még konkrétabban erősítse akaró szándékát, hátha nem veszik eléggé erősnek azt a lemondó szerződés alapján. Ezzel mindenképpen el van kerülve, hogy esetleg az (unoka) majd a teljes 1/2 részt megszerezze (A) mellett, de az örökhagyó a kötelesrészt így sem tudja (A) felé irányítani. Tehát szerintem nagy valószínűséggel az (unoka) azt meg tudja szerezni, aminek persze apja (B) örül.
Így gondolkozva én is azt látom, hogy inkább szükséges az (unoka) kiegészítő beleegyező aláírása is abba a lemondó szerződésbe.

A kérdésem most az, hogy azt a szerződést ki lehet-e egészíteni most egy olyan újabb ponttal, hogy az unoka is egyetért, tehát lemond az innen származó örökségről. Aztán egy aláírás rá, és mehet a módosítás a Végintézkedések Központi Nyilvántartásába. Talán ez így olcsó, és megfelelő lenne, nem kell új szerződés (az drága). És akkor fű alatt el lehet intézni az egyezkedést, ahogy neki (unoka) is megfelelő.

Szerintem talán jobb lenne előbb, mint megvárni a hagyatékit, hogy ott mit lép (B), vagy fia, az (unoka), mert ott már drágább lesz, és "apróbb" pluszköltségek is felmerülnek a hivatalos kivásárlás, vagy hasonló miatt (ingatlan résztulajdonról van szó... földhivatalnál bejegyzés, aztán kijegyzés, közben szerződéskötés az adásvételről, vagy a teljes ingatlan eladási ceremóniáját bonyolítja, ha egyel több a tulajdonosok száma, még ha a része csekély is..). Ugye?

„A kérdésem most az, hogy azt a szerződést ki lehet-e egészíteni most egy olyan újabb ponttal, hogy az unoka is egyetért, tehát lemond az innen származó örökségről. Aztán egy aláírás rá, és mehet a módosítás a Végintézkedések Központi Nyilvántartásába.”

Persze, épp ezt mondtam.