Kovács_Béla_Sándor
2021.03.01. 19:37
A szolgálat ellen nem - de lesz ott valami vállalkozási forma is: egyéni praxis, betéti társaság, ilyesmi.
Mi lenne a követelés jogalapja?
fizetési meghagyás
alsovonal
#
2021.03.01. 21:03
S a Rendőrség v. Magyar Állam (?) ellen?
A követelés jogalapja az lenne, hogy a gyanúsítottnak tetemes ügyvédi költsége (számlák vannak) merült fel (=bűnügyi költség) az eljárás során, amit a nyomozóhatóság a Be. 398. § (1) a) pontja szerint szüntetett meg.
Kovács_Béla_Sándor
#
2021.03.02. 07:09
Ahhoz minek fizetési meghagyás?
[19/2018. (VI. 28.) IM.]
Csuklósbusz
#
2021.03.02. 09:05
Nem küldött el képalkotó vizsgálatra mondván nem szükséges, nem indokolt. Kifizettem, hopsz ott az elváltozás ami daganatgyanú.
A képalkotó költségét akarom rajta bevasalni mert ez már nem az első tévedés.
De ahogy elnézem itthon az orvosokat semmilyen dologgal nem lehet megfogni, csak van aki ezzel vissza is él.
drbjozsef
#
2021.03.02. 09:49
Úgy érted, hogy ha ő küld el vizsgálatra (időpont : 2027. október), akkor ingyenes lett volna ?
Bár költői a kérdés, nyilván a képalkotó vizsgálati díja nem jogalap a téged esetlegesen érő kárra. Sokkal inkább, hogy ha a foglalkozása keretein belül súlyosan megsértette az eljárásrendet, és emiatt ér egészségkárosodás.
Tudod, a diagnosztizálás az nem egy csavar becsavarása, hogy két óra gyakorlás után már hiba nélkül mennie kell. Ez más szakma.
papinianus88
#
2021.03.02. 10:00
csuklós
„
Nem küldött el képalkotó vizsgálatra mondván nem szükséges, nem indokolt. Kifizettem, hopsz ott az elváltozás ami daganatgyanú.
A képalkotó költségét akarom rajta bevasalni mert ez már nem az első tévedés.”
Parancsolsz? Az esély elvesztési mint kár a bírósági gyakorlatban kimunkált, például a gyógyulási/túlélési esély elvesztése orvosi műhiba esetén. Azonban a te tényállásodat nehéz lenne erre húzni. Az orvos úgy mérlegelt: nem szükséges. Te úgy mérlegeltél, hogy elmész. Téged nem ért hátrány abból következően mert számára felróhatóan járt volna el a foglalkozása tekintetében. Ha mindenkit elküldenének az orvosok, aki diagnosztizálja magát az így is akadozó rendszer teljesen megpusztulna. Természetesen vannak olyan kivételek, mint te, akinek 100ból 2 esetben valóban elváltozása van. Azonban az orvosra telepíteni a költségét annak, hogy szakszerűen megvizsgálva úgy mérlegelt, hogy nem indokolt téged megvizsgálni... A rendszer ilyen. Ahogyan Bjozsef is írta, ha beutal, akkor is várakozol 1 évet. Akkor sem bírtad volna ki és elmentél volna magánba. Akkor a Magyar Államot perelted volna, hogy nem ezért fizeted a Tb-t? :)
alsovonal
#
2021.03.02. 12:09
Köszi KBS!
alsovonal
#
2021.03.02. 12:40
OFF Átolvastam a hivatkozott rendeletet, de a kérdésem csak félig-meddig tartozik ide. Ezért bocsi.
Nekem az jön le, hogy ez a rendelet már a vádemelési szakig eljutott ügyekben rendelkezik, viszont ebben az esetben rendőrségen szűnt meg az eljárás bcs. hiányában.
A gyanúsítottnak a védője valamint vagyoni érdekeltnek (nagy mennyiségű kp. hosszú ideig volt foglalásba, de gyanúsítás nem történt) jogi képviselője irányába keletkezett ügyvédi költségeit is e rendeletből kiindulva lehet behajtani a rendőrségen?
Csuklósbusz
#
2021.03.02. 15:29
Igen, az orvosság az más szakma.. jogilag megfoghatatlan.
Olyan szintű benézést kell produkálniuk mint aki a vércukormérő HI jelzését nem highnek mint magas hanem HIbának veszi és meghalt a beteg...
Vagy a jobb helyett a bal lábat műtik.
De ami nem egyértelműen kiveri a bíró szemét az kb esélytelen.
Más:
Ha én adtam kölcsön pénzt x-nek akiből kizsarolta y akkor én y-t FMHztathatom közvetlen?
Végrehajtási jogot ha az adósnak két ingatlana van akkor rárakja mindkettőre a VH-tó?
drbjozsef
#
2021.03.02. 19:10
Csuklósbusz,
Semmilyen jogviszonyban nem vagy y-nal.
Te attól követelhetsz, akinek kölcsönt adtál - hogy ő azt másokkal hogy rendezi le, ahhoz nincsen közöd.
Csuklósbusz
#
2021.03.02. 20:22
X és y közötti tartozás rendeztetésére van esélyem mint 3. személy?
Kitöltöm a nevében és adataiban az FMH-t aztán a közjegyző átveszi ha már alá van írva?
drbjozsef
#
2021.03.03. 05:31
„X és y közötti tartozás rendeztetésére van esélyem mint 3. személy?”
Tartozás? Szó sem volt tartozásról. A zsarolást nem lehet fizetési meghagyással orvosolni. Beírod jogalapnak, hogy "kizsarolva"?
Van valami okirat, amivel a jogosult bizonyítani tudná a "tartozás"-t?
„Kitöltöm a nevében és adataiban az FMH-t aztán a közjegyző átveszi ha már alá van írva?”
Nem, meghatalmazással el lehet járni, de Te csak akkor lehetsz az, ha hozzátartozója vagy.
Az FMH nemeres eljárásában a Pp. 65.§ szerinti képviselet lehetséges csak.
Kovács_Béla_Sándor
#
2021.03.03. 07:19
Alsovonal, biztos, hogy meggyanúsították azt az embert? Nem gyakori ugyanis, hogy a gyanúsítás után jöjjenek rá, hogy az a magatartás nem is bűncselekmény. Annyira ritka, hogy úgy tűnik, a jogalkotó sem gondolt rá.
alsovonal
#
2021.03.03. 08:47
Igen.
4 hónapig volt gyanúsított. Bűnügyi osztályon “megállt” az ügy (nem került vzsgálatra), mivel az igazságügyi vegyészszakértői vélemény eredményéből megállapíthatóvá vált, hogy a cselekmény nem bűncselekmény.
Kapufát rúgott (ami aztán öngólra pattant) a nyomozóhatóság, ez nem is kérdés.
A vagyoni érdekelttel (akit tanúként hallgattak ki) szemben foganatosított lefoglalással (kp.) járó hátrányokról nem is beszélek, “elég” a jogi képviselő költsége...
Ha jól értelek KBS: ebben az esetben nincs lehetőség a gyanúsított és a vagyoni érdekelt esetében behajtani az eljárás során felmerült ügyvédi költségeket (bűnügyi költségként) a rendőrségen?
Kovács_Béla_Sándor
#
2021.03.03. 11:40
Nézem...
alsovonal
#
2021.03.04. 16:05
Sziasztok!
Köszi KBS...
Ma került átvételre a határozat:
https://anonfiles.com/…74C1C12_jpeg
Pár részt még kiemelek:
“Az eljárás során XXX.XXX,- Ft bűnügyi költség keletkezett, melyet az állam visel.”
“közléstől számított tizenöt napon belül a határozatot hozó nyomozó hatóságnál panaszt terjeszthet elő.”
“A nyomozó hatóság az eljárást határozattal megszünteti, ha a cselekmény nem bűncselekmény.”
“Figyelemmel fentebb írtakra, a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam, az eljárást megszüntettem.”
Lehet, hogy mégis egy FMH iránti kérelmet kellene előterjeszteni, számlakövetelés jogcímen? A határozat a vagyoni érdekeltről nem is tesz említést...
Kovács_Béla_Sándor
#
2021.03.04. 16:30
Az az, ami biztos nem fog helyt. Mi lenne a jogcím? Államigazgatási jogkörben eljárva okozott kár megtérítése? Ahhoz kirívóan téves jogalkalmazás kellene, amiről itt szó sincs.
alsovonal
#
2021.03.04. 17:17
Nem tudom KBS, hangosan gondolkodom... Szerintem nincs rendjén, hogy a vagyoni érdekelttől pl. lefoglaltak 5 + M Ft-ot és az e miatt felmerült költségeit nem tudja érvényesíteni. A gyanúsított esetében gondolom ugyanez...
Mit értesz kirívóan téves jogalkalmazás alatt? Szerintem téves a jogalmalkazás atekintetben, hogy a személy gyanúsított lett míg a vegyészszakértő nem készített véleményt. Szerintem utána kellett volna dönteni a gyanúsításról. (valószínű panasszal is élnek majd, de az ügyészségen)
Szerinted az érintettek hagyják a francba a dolgot? Azaz behajthatatlanok a költségeik még úgy is, hogy nem követtek el bcs.-t.
Kovács_Béla_Sándor
#
2021.03.04. 17:22
Nem tudom, én is gondolkodom.
papinianus88
#
2021.03.05. 08:23
alsovonal szerintem bukó. a vagyon lefoglalása indokolt lehetett, hogy biztosítva legyen , amennyiben bűncselekményből származik. Ügyvédet pedig nem kötelező fogadni... akkor kirendelik, ha nem akarja magát az ember költségekbe verni.
papinianus88
#
2021.03.05. 08:29
de ami esetleg:
138/2018. (VII. 26.) Korm. rendelet
a büntetőeljáráshoz kapcsolódó egyszerűsített kártalanítási eljárás részletes szabályairól
Az eljárás megszüntetése a nyomozás során is olyan érdemi döntés, amely esetén tételesen indokolt meghatározni, hogy arról a határozat közlése útján az eljárás mely résztvevői értesüljenek. Ennek megfelelően részben a jogorvoslati joggal összefüggésben, részben tájékoztatási célból a törvény rögzíti, hogy az eljárást megszüntető és a megszüntetett eljárás folytatását elrendelő határozatot a gyanúsítottal, a védővel, a sértettel, a feljelentővel és a magánindítvány előterjesztőjével kell közölni. Ha az eljárás megszüntetése következtében a kártalanítás feltételei fennállnak, a kártalanítás lehetőségére a szükséges tájékoztatás megadásával már az eljárást megszüntető határozatban fel kell hívni a figyelmét.
A törvény a kézbesítés kifejezés alkalmazásával teszi egyértelművé, hogy az eljárást megszüntető határozat kihirdetés útján nem közölhető.
alsovonal
#
2021.03.05. 09:16
Köszi KBS!
„Ügyvédet pedig nem kötelező fogadni...”
Ez is igaz... Ezzel lehet, hogy mindent elmondtál = bukó.
„Ha az eljárás megszüntetése következtében a kártalanítás feltételei fennállnak, a kártalanítás lehetőségére a szükséges tájékoztatás megadásával már az eljárást megszüntető határozatban fel kell hívni a figyelmét.”
Köszi Neked is. Nos, a határozatban nincs tájékoztatás a kártalanítás lehetőségéről.
Azt érzem, hogy kicsit több opciója lett volna az “ex”-gyanúsítottnak, ha vádat emelnek ellene és bírói szakban derül ki az ártatlansága.
Kovács_Béla_Sándor
#
2021.03.05. 10:24
A második rendelet csak a szabadságkorlátozás miatti kártalanításról szól.
A jogérzékem azt mondja, a kirendelt védői díjnak megfelelő összeget ki kellene fizetniük.
papinianus88
#
2021.03.05. 11:05
KBS igen. A kirendelt ügyvéd példáját ezért hoztam fel... Gondolom azzal nagyon nincsenek kisegítve. Jogalkotási hézag, az adott élethelyzetre nagyon nem találni semmit, valóban kedvezőbb helyzetben lenne az adott fél, hogyha vádat emelnek és úgy derül ki, hogy nem bcs. Pedig szerintem sanszosabb, hogy ez a nyomozó hatóság eljárása közben derül ki, addig pedig valóban jelentős hátrány is érheti az adott személyt. Érdekes kérdéskör. Én azért egy kvázi kártalanítást tuti kitalálnék... Ha kártalanítást kaphat pl az olaszliszkai bűncselekmény elkövetője... persze más kérdés ott a végrehajtói követelés lefoglalás, de az már egy más tészta :)
monaa
#
2021.03.07. 15:38
Kedves Fórumozók!
A hagyatéki hitelezői igényt a bíróság megítélte (egyetemlegesen vagyunk kötelezettek). Nem éltünk (örökösök) fellebbezési jogunkkal. A hitelező beleegyezett (sajnos csak szóban), hogy a hagyaték értékesítésekor fizessük ki tartozásunkat, így sem részletfizetést, sem haladékot nem kértem a bíróságtól.
A jogerőssé vált ítélet után a hitelező azonnal végrehajtást indított, egyedül ellenem. A tartozást kiegyenlítettem (kölcsönökből). Azt szeretném kérdezni, hogy a többi örököstől milyen összeget követelhetek.
Csak a bírósági ítéletben szereplő tartozást részarányosan? Vagy a végrehajtás miatti többlet kiadást is, azaz a végrehajtás költségeit?
Illetve ilyenkor milyen módon indítsam el az ügyet? Fizetési meghagyással vagy perben? Vagy bárhogy? A fizetési felszólító leveleimre (hívásaimra) nem reagál a többi örökös. Köszönöm a válaszokat.
