Akivel vitád van ( volt) annak van egy jogelődje aminek szerződési kötelezettsége van, volt. A jogutód ezt teljesítette-e azt nem bizonyítottam e még a bíróság felszólítása ellenér sem.
És a bírónak még humora is van:„ A bíróság ennek pótlására szintén nem jogosult.””
Javítok:bizonyította még
Mi volt a per tárgya? Milyen szerződésről van szó? Miféle jogutódlásra utal a bíróság?
Köszi alfateam.
KBS: „közüzemi, közszolg. díjigény iránti per”. Földgázszolgáltatási szerződésről. A gázszolgáltató eladta a tartozást követeléskezelőnek.
Akkor talán azt igényelné a bíróság, hogy melyik hónapban milyen mennyiségű földgázt adott el neked a jogelőd...
Kissé fontoskodónak tűnik az a bíróság. Vagy szeret hárítani a bíró. Melyik bíróság ez. Hátha ez meg nekem jön még jól később. :)
Értem.
Nem egyedi eset (más felperes és bíró esetében is), hogy a felperes a per ezen szakaszán csúszott el valamin. Az ellentmondást beadó ügyvéd úr szerint kimondottan szop@tja a felpereseket a T. Bíróság.
Elküldtem a weboldaladon található mail-re. :)
Sziasztok!
Úgy néz ki minden napra jut egy témába vágó kérdésem.
Adott egy 2013-ban indult végrehajtás, ami egy olyan FMH-ból indult, amiben a kérelmet “jogfentartással” terjesztette elő az akkori jogosult majd vh-kérő.
Mit jelent a jogfentartással előterjesztett FMH?
2020. 03. hónapban a végrehajtónak kifizettem a tartozást, az eljárást befejezte. Szeptemberben követeléskezelő keresett meg ugyanabból a szerződésből még nem érvényesített rész megfizetése miatt.
Leveleztünk oda-vissza, idézek az utolsóból:
„Az, hogy a jogelődünk az őt megillető követelésből annak csak egy részét érvényesítette, nem zárja ki, hogy a fennmaradt tartozást később érvényesítse. A jogerő ugyanis a fennmaradt összegre - leszámítva a követelés jogalapját - nem terjed ki.”
Az ezt megelőző levélben arra próbáltam rávilágítani, hogy a Kúria gyakorlata szerint nem lehet megbontani a követelést. Ez akkor nettó bullshit?
A “leszámítva a követelés jogalapját” részhez tudtok adni valamilyen útmutatást?
A fennmaradó részre új FMH még nincs, de gyanítom lesz. Nem tudom érdemes-e pereskedni: az elévülés is szóba jöhet. Talán.
Köszönöm a válaszokat!
„Az ezt megelőző levélben arra próbáltam rávilágítani, hogy a Kúria gyakorlata szerint nem lehet megbontani a követelést.”
És nem vették be a blöfföt?
Az elévülési kifogással talán többre jutsz.
EDIT
(Az említett Kúriai gyakorlat kapcsán ezzel a döntéssel érveltem: Kúria Gfv. VII. 30 185/2014. Nagyon benéztem?)
">>Az ezt megelőző levélben arra próbáltam rávilágítani, hogy a Kúria gyakorlata szerint nem lehet megbontani a követelést.>>
És nem vették be a blöfföt?"
Nem blöff.
Bár eléggé ellentmondásos volt korábban a bírói gyakorlat e kérdésben, de kezd kikristályosodni a gyakorlat, hogy nem lehet egy követelést több részletben érvényesíteni.
Lásd BH2020. 335. - Ha a perben az előzményi perhez képest sem a felek személyében, sem a tényállásban, sem az érvényesített jogban eltérés nem áll fenn, anyagi jogerő áll fenn, a pert meg kell szüntetni.
Ez természetesen nem jelenti akadályát annak, hogy a jogerős ítélet, FMH stb. alapján több részletben kérje a végrehajtást a jogosult.
„nem vették be a blöfföt?”
Hááát KBS... Úgy látszik nem. Ha jól értem rosszul értelmeztem a részbeni követelés és a res iudicata közti összefüggést...?
A jogfenntartásos FMH az konkrétan mit takar?
Szerinted csak az elévüléssel érdemes bepróbálkozni? :/
Kogeza. Téged a Jó Isten küldött? :)
„alapján több részletben kérje a végrehajtást a jogosult.”
Oké, hogy nem akadálya, de az általad hozott döntés alapján eséllyel bukik a felperes?
Maradjunk annyiban, hogy megvan rá az esély.
Köszönöm. Írtam mail-edre.
Ez a korábbi jogfenntartással előterjesztett FMH mennyire negatív rám nézve?
Nem találok semmit ezzel kapcsolatban.
A bíróságok az "érvényesített jogban eltérés"nek tekintik, ha az előzmény perben csak a követelés egy részét érvényesítették, és az új per a maradék megfizettetésére irányul.
Épp van egy perem, hidd el, magam is megpróbálkoztam a hivatkozással, hogy ti. ítélt dolog. Lazán lesöpörték.(Egyébként a hivatozott BH. konkrét perében sem látta akadályát a "maradványigény" érvényesítésének sem az első- sem a másodfokú bíróság.)
Én meg tudok perekről, amelyeket az alapvonal által írtakhoz hasonó tényállás mellett megszüntetett az adott bíróság. Az egyik a végzésben pont a hivatkozott BH-ra utalt. Úgyhogy azért nem lehetetlen a dolog.
Jav.: ...az alsovonal által... :)
:)))))
Tényleg köszi nektek!
Ha nem lehetetlen, akkor KBS által javasolt elévülési kifogással is megpróbálok védekezni.
Ez a jogfenntartósdi tényleg nem tudom miacsuda. Ingatlan eladásakor oké, de FMH-nál mi keresnivalója?
Talán pont azt akarta a jogosult jelezni a "jogenntartással", hogy most érvényesíti a követelésének egy részét, de fenntartja magának a jogot arra, hogy a követelés többi részére is fizetési meghagyást vagy pert indítson. Csak amolyan cikornya a keresethez.
Ezzel a jogfenntartásos dologgal még csak úgy találkoztam, hogy az ítélt dolognak csak egy részére kérték a végrehajtás elrendelését, jogfenntartással (tehát ez a vh-lapon is fel volt tüntetve), és amikor látták, hogy behajtható, akkor a maradékra. Ez szerintem teljesen rendben van.
Ez nekem új, hogy a követelésnek csak egy részéből csinálnak ítélt dolgot. A kérdés, hogy ezzel az érvényesíteni nem kívánt rész is ítéltté válik-e, mert ha igen, akkor az a továbbiakban már nem érvényesíthető.
A vh-lapot minden esetre kikérem a végrehajtótól.
Más:
Hivatkoztam a levelezés során elévülésre is, amire az volt a válaszuk, hogy a szerződés (autólízing) felmondásától elévülési időn belül küldött a jogelőd fizetési felszólítást. (van róla térti)
A kérdés az, hogy az irányadó bírói gyakorlat tartalmilag mit tekint fizetési felszólításnak... Az említett levél tárgya “válaszlevél”, ahol leírják, „hogy mivel ajánlatában nem szerepelt összeg, ezért ebben a formában azt Társaságunknak nem áll módjában elfogadni.
Tartozás mindösszesen: XYZ Ft.
... tájékoztassa bankunkat azon elképzeléseiről, ami alapján lehetőséget lát tartozása rendezésére.
Felhívjuk figyelmét továbbá arra, amennyiben nem sikerül a tartozás rendezése érdekében megállapodnunk Társaságunk abban az esetben jogi eljárás keretében fogja érvényesíteni követelését.”
Nekem a fizetési felszólítás az kb. úgy néz ki, hogy “felszólítom, hogy fizessen XYZ összeget XYZ napjáig” stb. Mit gondoltok erről?
Szerintem - és szerintem a joggyakorlatban is - a tartozás egyenlegének közlése is kvázi fizetési felszólításnak tekintendő. Nem kell odaírni, hogy "Ja, persze, fizess is". Ez a fennálló tartozásból következik. Ez a "dolga" az adósnak.
Úgy van.
Értem, köszi.
Háziorvosi szolgálat ellen lehet FMH-t küldeni?