„de ha nem tetted, akkor az illeték kiszabási levélen részletesen leírt fellebbezési lehetőséggel aszerint élhetsz,”
Szerintem ennek nincs halasztó hatálya, tehát a kiszabott illetéket be kell fizetned. Ha pozitívan bírálják el a fellebbezést visszatérítik.
@wers: Dehogyis nincs halasztó hatálya a fellebbezésnek!
Akkor nem lenne, ha csak az indoklást fellebbezné, a rendelkező rész érintése nélkül vagy olyan rendelkezési részt támadna meg, vitatna, mely nem érinti az illetékfizetési kötelezettséget...
Amennyiben az adóhatóság fizetési meghagyást bocsát ki, az keletkezteti közvetlenül a fizetési kötelezettséget és nyitja meg a határidejét is.
Ami pedig ugye a közjegyző határozatán alapszik.
Most akkor van, vagy nincs?
Ha van, ahogy írod, akkor miért fog a nav fizetési meghagyást kibocsátani (ezt is írod) - nem occsón, amit az adósnak kell majd fizetnie. Ha van halasztó hatálya akkor ez szóba sem kerülhet. Ha szóba kerülhet akkor minek megvárni a fizetési meghagyást?
wers,
(maga az illeték kiszabás a NAV részéről egy fizetési meghagyás, azt lehet fellebbezni. Nem külön FMH.)
:)
Akkor még kevésbé értem. De tudok ezzel együtt élni.
(hogy jön a képbe a közjegyző)
Azt én sem.
Úgy jön szóba a közjegyző, hogy abból indultam ki, hogy az öröklés a jogcíme az ingatlan "szerzésének". De ez elhanyagolható, az a lényeg, hoyg a fizetési kötelezettség közvetlenül a NAV fizetési meghagyásán alapszik.
Egy esetleges végrehajtás során is az lesz a végrehajtható okirat.
ja úgy, de vásárlást ír. Mindegy.
Akkor is kérdés, hogy miért jöhet szóba végrehajtás, ha halasztó hatályú a fellebbezés.
Amíg nincs jogerős fizetési meghagyás a NAV-tól, addig nincs végrehajtás sem.
A kiszabás megelőzi a végrehajtást, az előbbinek a jogerős "fmh-val" való kiszabás az alapja.
Egyre jobban nem értem.
„A kiszabás megelőzi a végrehajtást”
drbjozsef: „maga az illeték kiszabás a NAV részéről egy fizetési meghagyás”
Talán eddig rendben.
„Ez év májusban kaptam meg egy lakásvásárlás után kiszabott illetéket.”
Most szeptember van. Meg fellebbezi. Szerinted halasztó hatályú. Szerintem ezt már be kell/kellet volna fizetni.
A végrehajtás nem akkor jön szóba, ha a fizetésre kötelezett nem teljesít önként? Miért tereled a végrehajtás felé a történetet? Szerinted meg kell várni a végrehajtást?
Vagyis ott akadtam el, hogy ez egyáltalán fellebbezés-e. Annak nem telt el a határideje? Lehet négy hónap után fellebbezni?
A kiszabás formálisan a fizetési meghagyás formájában kerül az adózó tudomására hozásra.
Ha a fellebbezés elkésett, azt az elsőfokú adóhatóság visszautasítja. E végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
A fellebbezési határidő nem attól függ, mikor szerezte az ingatlant, hanem a fizetési meghagyás közlésétől. kezdődik.
Egyébként pedig igazolási kérelemnek is helye lehet.
A fellebbezés halasztó hatálya a fizetési meghagyás ellen egészen addig tart, míg a fellebbezést véglegessé vált végzéssel el nem bírálták.
Jellegéből adódóan pedig a fizetési kötelezettség végrehajthatósága a fellebbezés elbírálásáig meg sem nyílik, hiszen a végrehajtás előttre a meghagyásban tűzött határidő sem indul meg addig.
Elbírálásnak számít a fellebbezés véglegessé vált végzéssel való visszautasítása is.
Nem kell megvárni a végrehajtást persze, ez egyértelmű, erre ezért nem tértem ki.
De hülyeség fizetni, ha vitatja addig, amíg a fellebbezését el nem intézték.
„De hülyeség fizetni, ha vitatja addig, amíg a fellebbezését el nem intézték.”
:) ezt értem
Sziasztok, tud valaki abban segíteni ha örököltem egy lakást a testvéremmel együtt, de én megakarom vásárolni az ő részét terhel engem vagyon szerzési illeték ha testvértől vásárolok ingatlant?
„terhel engem vagyon szerzési illeték ha testvértől vásárolok ingatlant?”
Sajnos igen. Ha visszterhes akkor nem illetékmentes. Ha ingyen kapnád akkor mentes lenne.
Nekem kérdés, mi van, ha testvér pénzösszeget ajándékoz a másiknak? Na persze nem is törvény kikerülése miatt jutott eszembe.... nem. Dehogy.
Pénzösszeg ajándékozása is illetékmentes.
Szóval ugyanúgy megy, ahogy eddig is, csak a szülőre átírás lépését ki lehet kerülni.
Pont ezért idiótaság, hogy a visszterhes nem számít illetékmentesnek, mint az egyenes ági rokonok és a házastársak között.
„Szóval ugyanúgy megy, ahogy eddig is, csak a szülőre átírás lépését ki lehet kerülni.”
Főként akkor van jelentősége, ha a szülők már nem élnek.
„Pont ezért idiótaság, hogy a visszterhes nem számít illetékmentesnek, mint az egyenes ági rokonok és a házastársak között.”
Talán Béla beveti magát ismét. Bár esélyes, hogy rontaná a statisztikáját.
Valamint, ha a testvérek rendeznék egymás között az örökséget, de a kivásárló félnek nincs meg hozzá a tőkéje, és hitelt kell felvennie, akkor csak az adásvétel jöhet szóba - ergo vagy illetéket fizetnek, vagy marad a (másik) szülő beiktatása, ha az lehetséges.
Tisztelt Fórumozók!
Ingatlan és egyéb dolog cseréjével kapcsolatosan tennék fel kérdést.
Cserélő I. tulajdonába tartozik egy személygépkocsi, forgalmi értéke 3.500.000,-Ft.
Cserélő II. tulajdonába tartozik egy lakóház, udvar, forgalmi értéke 9.500.000,-Ft.
A csereszerződés értékkülönbözet térítéssel történik,mely 6.000.000,-Ft amit Cserélő I. fizet meg a lakóházért.
Nem lakóingatlanok cseréjéről van szó, viszont a különbözetet a lakóházért adásvételel szerzi meg Cserélő I.
Kérdésem a következő.
Cserélő I. kérheti a cserét pótló vételi kedvezményt ha van eladott lakástulajdona az egész ingatlan megszerzése után? Vagy csak a különbözet után?
Köszönöm megtisztelő válaszukat.
Tisztelt Fórumozók!
Egy családtagom használt lakást szertett volna vásárolni egy gyermek után 600.000.- ft CSOK igénybevételével és az ezzel járó illetékmentességgel. A bank visszautasította a CSOK kérelmet, mivel az adásvételi szerződésben több mint 10% szerepelt, ami készpénzben lett átadva. Az ügyvéd erről egy szót sem szólt, a szerződés CSOK-kal és illetékmentességgel lett elkészítve. (Egyébként minden más kritériumnak megfeleltek.) Ezzel nem csak, hogy nem kapják meg a 600.000.- ft-ot, de még a nagy összegű illetéket is ki kell fizetniük.
1. Kérdés: Ilyen esetben milyen formában lehet ezt a (véleményünk szerint) ügyvédi hibát számonkérni?
2. Kérdés: Emiatt a hiba miatt egészen biztosan bukik az illetékmentesség, ha egyébként minden CSOK-ra vonatkozó feltételnek megfeleltek ők is és a ház is?
Köszönöm, ha válaszukkal megpróbálnak segíteni!
Megállhat egy műhiba miatti kártérítési igény. De mondjuk, ha benne van a szerződésben, hogy az adózással, illetékkel kapcsolatos tájékoztatást az ügyvéd megadta, a felek tudomásul vették, akkor már billeg az igény.
Tisztelt Kovács Béla Sándor!
Végigolvastam a szerződést, benne van ez a "fedő" szöveg.... ennek ellenére nem hangzott el ezzel kapcsolatban semmi, a vevő pedig miért is kérdezett volna rá erre, amikor vastag betűvel ki van emelve, hogy illetékmentes lesz a vagyonszerzés...
Akkor ezek szerint nincs mit tenni....elég nagy békát kell lenyelniük egy kontár miatt....
Köszönöm, hogy időt szánt rám és válaszolt!
Anna998,
Ha a tájékoztatás benne van, akkor "billeg", de ha az is, hogy illetékmentes a szerzés, tehát az ügyvéd tudta (vagy tudnia kellett volna) az ehhez szükséges feltételt, akkor azért az már több, mint határeset...
Úgy, úgy.
Köszönöm a válaszokat.
4 kérdésem maradt:
Előre is köszönöm, ha válaszolnak!